Csak burgonya, csak liszt, csak zsír és só...

De: „Csak bot és vászon, / de nem bot és vászon, / hanem zászló." (K. D.)

De: „Ha sok cseresznyepaprikát madzagra fűzünk, abból lesz a paprikakoszorú. Ha viszont nem fűzzük fel őket, nem lesz belőlük koszorú. Pedig a paprika ugyanannyi, éppoly piros, éppoly erős. De mégse koszorú. Csak a madzag tenné? Nem a madzag teszi. Az a madzag, mint tudjuk, mellékes, harmadrangú valami. Hát akkor mi? Aki ezen elgondolkozik, s ügyel rá, hogy gondolatai ne kalandozzanak összevissza, hanem helyes irányban haladjanak, nagy igazságoknak jöhet a nyomára.” (Ö. I.)

Kezdjük újra! Csak burgonya, csak liszt, csak zsír és só, de nem burgonya és liszt és zsír és só – hanem görhöny. Görhöny, Maglód tót hagyományainak gasztronómiai jelképe. Étel és életmód. Identitás. Tradícióeszencia, amelynek már „fesztivált” szentel évek óta a Roszicska Hagyományőrző Egyesület. A Görhönyfesztivált június 16-án 16 órától rendezi meg a MagHáz mögött, a Tájház udvarán a Roszicska Egyesület.

Nálunk (is) görhöny, máshol meg babagudovica, beré, berét, borzaska, bramborák, bujka, cicege, cinege, cicedli, enge, enge-menge, egérke, gánica, görhe, göre, hadifasírt, hadipecsenye, harula, hemzli, huszárrostélyos, istérc, kremzli, krumplibaba, krumplifasírt, krumplihús, krumplilángos, krumpliprósza, lapcsánka, lepcsánk, lepcsánka, leppalacsinta, lapótya, lapotyka, macok, málé, marcafánk, matutka, pacsa, pacsni, placsni, plecsni, prósza, recsege, röszti, rösztike, tapsikolt, terc, tisztviselő pecsenye, tócsi, tócsni, toksa, tósni, tótlángos, sőt: mackó… És ahol ennyi elnevezés, ennyi szeretet és ennyi tisztelet gyűlik össze, ott már nem lehet azt mondani, hogy „tót"! Az tót és magyar. Valószínűleg magyar és univerzális is. Azért van fesztiválja, nagy fesztiválja Kistarcsán. És máshol. A maglódi ennek még a kistestvére, de a mienk, és nagyon szeretjük. Ahogy a görhönyt is.

Kértem az egyesület elnökét, Rakita Ankát (a képen szemüvegben), ugyan mutatna már nekem régi, kézírásos receptet, de azt mondta, olyan nincs, hisz ez olyan egyszerű, hogy le sem írták! Aki mégsem tudná, a legegyszerűbb módit elolvashatja a könyvtárban a Nagyanyáink konyhájából (Takto varila starká) c. könyvből. Csak picinyt bonyolultabb ez az évszázados kistarcsai receptúra: „Kezdjük azzal, hogy fogj egy halom burgonyát, s tegyél hozzá még legalább öt szemet, mert úgyis kevés lesz! A gyermekek lehántják a héját, aztán nagy türelemmel, de serényen, hogy meg ne barnuljon, le kell reszelni finomra. Lisztet adjál hozzá, annyit, amennyit felvesz, vess bele sót, és egy kevés rozmaring kívántatik bele. A masszát kavargasd, amíg el nem unod, s aztán a kulimászt egy nagyobb fajta evőkanál segítségével szaggasd forró zsiradékba. Ha a görhönyök mindkét orcájára kiült a mosoly, szedd őket szalvétára, s azon melegében add fel a három mártással – vagy azok egyikével.” A három mártás pedig, bizony: piros-fehér-zöld!

Piros: „Végy egy jókora adag nagyi-féle paradicsommártást! Csorgasd bele a virágok mézét, apríts friss rozmaringot és bazsalikomot, meg egy termetes gerezd fokhagymát bele! Szedj a nagypapa házi paprikapépjéből annyit, hogy tüzes legyen, mit a legények!”

A fehér: „Jó kövér tejföllel és elkapart fokhagymával képezz illatos egyveleget! Egy csipet só kell hozzá, és bele egy kis csombor kerül, ha kerül.”

A zöld: „Sok illatos fűszerszám terem, a mezőt járva gyűjts belőlük egy jókora marékra valót: turbolya, szeklice, csormolya s mind a sok szépen csengő nevűek lehetnek köztük. Vagdosd igencsak apróra, s vegyítsd el friss joghurttal! Csippents hozzá egy kis sót, aztán kezdetét veheti a görhöny-mártogatás!”

Csak burgonya, csak liszt, csak zsír és só. De nem burgonya és liszt és zsír és só – hanem görhöny. Görhönyfesztivál, Maglód, 2018. június 16., 16 órától.

Források:

Kosztolányi Dezső: Zászló

Örkény István: Az élet értelme

Origo.hu: Tócsni, lapcsánka vagy görhöny, ugynaz a finomság mind

Kapcsolódó cikkeink:

Nagyanyánk konyhájából: káposztás táska

A fotó 2015 júniusában, az akkori görhönyfesztiválon készült az egyesület székhelyén.