A Görhöny Fesztivál sikerén felbuzdulva Kapusznyika Fesztivált rendezett a Roszicska Hagyományőrző Egyesület.
„Még élnek azok az idősebb háziasszonyok, akik a hagyományos tót ízek készítését ismerik, valamint a térségben működő szlovák civil szervezetek és önkormányzatok is igyekeztek minél jobban feleleveníteni régi szlovák ételeinket. Fesztiválokon, közösségi ünnepek alkalmával is erősítjük kötődésünket a tót konyhához: a kistarcsai görhönyfesztivál, a sóskúti kapusznyíkfesztivál, az ecseri sladká sobota, a kerepesi szlovák disznótor, a csömöri szlovák lakodalmas menü, a sári rétesnapok, a nagytarcsai szlovák süteményverseny olyan alkalmak, ahol belekóstolhatunk elődeink étrendjébe” – írja Aszódi Csaba András Király Katalinnal közös kötetük, a 2009-ben Ecseren megjelent, Nagyanyáink konyhájából (Takto varila starká, 2. kép) c. kétnyelvű műben, amely 12 pestkörnyéki szlovák „őslakosságú” település hagyományos ételeinek gyűjteménye.
A gasztronómia album 100 étel több mint 100 receptjét tartalmazza magyarul és szlovákul, az összeállítást pedig lelkes lokálpatrióták segítették (Maglódról Pintér Mária). Bár a kötetet lapozva az az érzésünk támadhat, mintha Ecser lenne a térség gasztronómiai központja a maga 15 nemzetiségi ételével, de a szerkesztők lokálpatriotizmusa, elfogultsága érthető. Végül is Maglód 5 ételt „jegyez”, mindegyik S. Tabányi Mária (6. kép) neve alatt jelent meg: a csöröge fánk, rúrka, csicseriborsó leves, káposztaleves, köleskásás tészta receptúrája sorjázik a kötet lapjain.
Az étkek leírását tájnyelven rögzítették, ezzel a szerkesztői szándék szerint a nyelvi örökség egy részét is archiválták. Így fordulhat elő, hogy a káposztás táska receptjét Sóskútról ismerhetjük meg, ahol is a kapustňík elnevezés dukál neki (t-vel), míg a bevezető és a képmelléklet kapusznyíknak (kapusníky) nevezi (t nélkül). Hogy aztán a tájnyelvi változat miatt nevezik-e Maglódon kapusznyikának (a-val a végén) vagy egyszerűen a ragozott alak rögzült tévesen, azt egyelőre nehéz kideríteni. S. Tabányi Mária mindenesetre az augusztus 8-i I. Maglódi Kapusznyika Fesztiválon nem győzte javítani a szerinte hibás elvezést, amit a Roszicska Hagyományőrző Egyesület (3. kép) sürgölődő asszonyai (4. kép) békésen viseltek, és következetesen „kapusznyika”-ztak tovább…
Kapusznyika ide, kapusznyík oda, a fokozódó kánikulában is remekül sikerült a Görhöny Fesztivál alkalmain edződött maglódi hagyományőrzők újabb kísérlete. Az elnök asszony, Rakita Anka (képünkön tállal a kezében) úgy fogalmazott rövid megnyitójában, hogy ez inkább még csak „kóstoló”, de a káposztás táskáért rajongó maglódiak biztosak lehetnek abban, hogy a MagHáz, illetve a tájház udvarán egyelőre családias légkörben, mintegy 50 résztvevővel zajló rendezvény hamarosan népes gasztronómiai eseménnyé növi ki magát.
Mindent elkövet ennek érdekében a rendezvényt támogató ecseri Brandecker Sörház is, amelynek képviseletében Kovács Anett kereskedelmi vezető (8. kép) mérte szorgosan a söröket, különös mosollyal a sörfőzőmester édesapjáról elnevezett Márton Pilst, hogy jobban csússzon a káposztás táska. Márpedig az csúszott, rendesen, maglódi módra.
Lehetséges viszont, hogy „maglódi módi” nincs is, hiszen például Sass Erzsébet (7. kép, szemüvegben) így készíti otthon: „1 kg lisztet, 1/2 kg krumplit, 5 dkg élesztőt, 2 db tojást, ízlés szerint sót (kb. 2 csipetet) és 15 dkg zsírt összedolgozunk, megkelesztjük, majd kb. fél-egy cm vastagságúra nyújtjuk. Négyzet alakúra vágjuk, a megpirított (megdinsztelt) káposztát az egyik felére tesszük, a másik felét ráhajtjuk, és a szélét rányomkodjuk!
Kizsírozott tepsibe tesszük, forró sütőben sütjük! Mikor kisült, még forrón megkenjük olvasztott zsírral, hogy ne legyen lisztes! 3 kg fejes káposztát kell mindehhez lereszelni, majd dinsztelni!” Ha azonban a férje a konyhában van, bizony alaposan meg is kell borsoznia… A receptkönyv ugyan 0,5 l tejet is előír, de az legyen a sóskútiak gondja. Szűcsné Perényi Krisztina (a 3. képen Rakita Anka mögött) viszont egy nagyanyjától örökölt kerepesi receptet követ, amelyben nem szerepel a krumpli, viszont 12-15 dkg cukor nagyon is, és fontos körülmény még, hogy pontosan 17 dkg mangalicazsírt használjon. Meglécz Béláról (5., 7. kép) a Szlovák Kisebbségi Önkormányzat tagjáról pedig már akkor kiderült, hogy lekvárosan (!) szereti, amikor Tabányi Zsuzsi néni (7. kép) felkötötte rá a külön számára készített „nyakkendős” kék kötényt. Sütöttek is a jólelkű asszonyok neki külön egy speciális bukta-kapusznyika adagot.
Míg az asszonyok gyúrtak, szaggattak és töltöttek, az udvari kemencét már úgy felfűtötték a férfiak, hogy a tepsiben betolt, kissé szégyenlős káposztás táska percek alatt kipirult és kisült. – És ugyanilyen gyorsan el is fogyott.
