A Magdala Ökumenikus Énekkar december 18-án vasárnap 18.00 órakor kezdődő karácsonyi koncertjére várja az adventi készülődésben elcsendesedni kívánókat a maglódi evangélikus templomba. A kórusművek meghallgatása után közös éneklésre hívják a Haranglábhoz a résztvevőket.

Kik és miért énekelnek a kórusban?

Albini Blanka:  Számomra a Magdala kitekintést enged abból a helyzetből, amit az iskola vonz körém. Mikor odamegyek, egy teljesen más légkör fogad: őszinte és tiszta.

Falusi-Tóthné Koler Ilona: Istent együtt dicsőíteni nagyon felemelő, ezt másoknak is átadni, szívmelengető számomra.

Gömöri Tamara: A Magdala – hit, remény, szeretet és összetartás.

Kirnbauer Andrea: Azért kezdem el a Magdalában énekelni, mert úgy éreztem, hogy szeretnék valamiféle szolgálatot vállalni. Bolyongtam az utamon, keresve Istent, és jött egy gondolat: énekeljek! Gyerekkoromban is énekeltem, hát miért ne? Szeretettel fogadtak a kórusban, szépen lassan beépültem a „rendszerbe”. A Jubileumi Ének bemutatójára készülve, egy próba alkalmával, amikor először állt össze valamennyi szólam, és úgy igazán megszólalt, az egyértelművé tette számomra Isten jelenlétét! Úgy érzem a testemen végigfutó libabőrt, bármikor, amikor erre visszaemlékszem, mint a gyermekem születésének pillanatát!

Kovács Zoltánné Majorosi Andrea: „Az énekben felszabadul a lélek.” (William Wharton) A közös énekben, a közösségben még inkább.
Mácsainé Szegő Klára: A Magdala oly módon kapcsol ki a hétköznapok sokféleségéből, hogy közben emberileg is, zeneileg is tartalmas idő az, amit ráfordítok. A kórus ökumenikus mivolta is jólesik nekem. Épp a napokban olvastam a dalai láma mondatát: „Az a legjobb vallás, amelyik által jobb emberek leszünk.”
Mihály Zoltán: Azért szeretek a Magdalába járni, mert nagyon-nagyon különböző embereket hoz össze egy teljesen egységes csapattá!
Petrovics Jánosné: A kórus tagjának lenni és hetente részt venni a jó hangulatú próbákon, teljes feltöltődést jelent a mindennapi robotot megszakítva. Jó együtt lenni olyan emberekkel, akikről tudjuk, hogy hasonló érzelemvilággal bírnak, mint jómagam, még ha nem is ismerjük egymást nagyon közelről.
Rakita Anka: A Magdala Kórusban való éneklés egyfajta nyitottságot ad a lelkemnek. A próbák, az éneklések szinte elfeledtetik a napi problémákat.
Rimóczi Mónika: Tudom, nagyon közhelyesen hangzik, de ez az igazság: a Magdala fényessé teszi a lelkem.
Végül egy anonim férfiú: Ennyi gyönyörű nő együtt!

Az önkormányzati lap decemberi számában olvashattuk:

Magdala bibliai település volt Galileában, az evangéliumokban Mária Magdolna városa. Neve a héber ’torony’ szóból ered, ami valamiféleképpen az egykor ott jelentős halászatra utal. Mindegyik részmagyarázatból el lehet ám jutni a maglódi, alapvetően egyházi műveket repertoárra tűző ökumenikus kórushoz is.

Kedd esténként pedig mindenféle szómagyarázat és szómágia nélkül, kíváncsiságból vagy belső késztetésből is érdemes ellátogatni a Domján Edit-díjas Simon Barbara karnagy, egyházzenész, orgonaművész által vezette kórus vidám próbáira az evangélikus gyülekezeti terembe. A Magdala Kórus ugyanis szeretettel várja soraiba az énekelni vágyó (és nem feltétlenül tudó!) új tagokat – korosztályra, nemre és vallási hovatartozásra tekintet nélkül.

Június közepén a már több mint 6 éve alakult kórus a Magdala-maratonon zenés koncert-számadást végzett: előadták a repertoáron szereplő kórusművek nagy részét, a taizéi énekektől kezdve a könnyedebb műfajokig: majdnem 50 zeneszám csendült fel. Az október 22-én Aszódon rendezett evangélikus egyházkerületi kórustalálkozón pedig beválogatták a Magdalát a 3 énekkar közé, amely jövőre május 13–14-én részt vehet az országos evangélikus kórustalálkozón, Szarvason.

A fotók forrása: a Magdala közösségi oldala