Berzéte „községnél hirtelen kitágul a Rozsnyói medence. Berzétét aranybányászok alapították az Árpádok idején. Középkori vára helyén később pálos kolostor épült, ma már csak a romja van meg. A faluban két nemesi kúria s egy barokk kastély látható. Berzétén van a Rozsnyó városi és járási levéltár.” Ez a pár sor található az egykori kétpólusú világot felvázoló Útikönyvek Csehszlovákiáról szóló 820 oldalas kötetében (1981-es kiadás).
Pedig a felső-gömöri település az egykori vármegye legrégibb községe. Látnivalóit Maglódról csak irigyelni lehetne, ha csak nézdigélésből állna az élet. Az azonban ennél jóval nagyobb nehézségek elé állítja a földi halandókat. A természeti szépségek mellé gyakran jócskán jut nehézség is, míg mifelénk sokkal nyugalmasabb és tán egyszerűbb is az egyébként szegényesebb környezetben csordogáló vagy éppen rohanó lét.
A maglódiak egy busznyi képviselője szeptember 3-án részt vett az „Az összefogás ereje – Jó példával az erős Európáért” című berzétei fesztiválon, hogy személyes jelenlétével, jelképes támogatási lehetőségeivel és szeretetével fejezze ki, szerintünk a világ legszebb hivatásai közé tartozik az álommegvalósítás. A legszebb és tán legnehezebb is. Elkél ezért az erkölcsi, lelki, szellemi, fizikai és anyagi szolidaritás a Sajó mentén is, jöjjön az akár olyan kis névtelen patak mellől, mint a maglódi.
Mudi Róbert berzétei református tiszteletes közösségi teret és szálláslehetőséget is magában foglaló árvaházat álmodott az Árpád-kori templom mellé (1. kép), és a nevezett fesztivál a felépülés örömét és háláját hirdette.
A programok egy része az istenháza melletti, megújult téren zajlott (2–3. kép).
Mudi Róbert: álmok álmodója, de megvalósítója is (4. kép).
A központi színpadon molinók hirdetik, honnan jött, jön a segítség (a maglódi címer jobbról a második, 5. kép): a csodára itt nem várnak, de menetrendszerűen érkezik.
Szeretettel fogadják a jókedvű adakozót: Mudi Róbert köszönti Tabányi Pál polgármester révén a maglódi csapatot (6. kép).
Szíki Károly egri színművész Gál Sándor verseit tolmácsolja a templomban (7. kép): „add a kezünket a magunk / kezébe hogy egymás melegétől / fölserkenjünk hogy ne külön / lépjünk a tétovaság árnyai alatt / de egy irányba mozduljunk / föl / e medence-mélyből arcunkat / minden népek arcával / egy magasságba emelni”.
Templomi kórusok énekelt hitvallása erősíti a szót, a lelket, a kezeket (8–11 kép).
Az aldeboarni és wolvegai holland testvéreket vezető lelkész házaspár orgona- és fuvolajátéka (12. kép) Pilinszkyt idézi: „Számomra Bach elsősorban Isten-bizonyíték.”
A gulyásfőző verseny illatához is „Éhe kenyérnek, éhe a Szónak, / Éhe a Szépnek hajt titeket”, de Ady Endrére csak a háttérben álló Tóth Antalnak van érkezése gondolni, a maglódi főszakácsok, Falusi-Tóth Béla (piros pólóban) és Rácz Gyula (kalapban) az iheletet most máshonnan merítik (13. kép).
Jó ebédhez szól a móka: vásári komédia a Vaga Banda tálalásában; közreműködik, mint Kinizsi Pál, Kérges László alpolgármester (kék pólóban, 14. kép).
Jótékonysági árverés, nem sajtóhiba, nem átverés: 150 ezer forint gyűlt össze a maglódi csapat jóvoltából egy palack borra: in vino veritas; Falusi-Tóth Béla mellett Veréb Magda, a Maglódi Református Gyülekezet gondnoka a perselypénzt hozta jószívvel ráadásnak az árvaház javára (15. kép).
Magyar virtus: barantabemutatóval az erősebb identitásért (16. kép).
Kormorán-koncert: a 40 éves zenekar örök igazságokkal és majd 100 éves tanulságokkal is szolgált: „Három határ olyan, mint három halál...” Nekünk hét lett (17–18. kép).
A búcsúnál öt, szívmintás berzétei póló jelképezi, hogy az önkormányzat, a Maglódi Polgári Kör, a Nők Klubja, az Erdélyi Kör és a református gyülekezet mindig szívesen látott vendég (19. kép).
Berzétén a magyar és a szlovák nép mindig is együtt élt, de a névadás egymástól függetlenül alakulhatott ki. Bár egyes feljegyzések a tatárjárás előtti falut Forrasztó névvel illetik, az egyik legeltejedtebb elmélet szerint a település helyén burjánzó, főleg nyírfás őserdőből eredezhető a név: a szláv breza, azaz nyírfa szóból. A szlovák etimológusok szerint mivel a Nap korán lenyugszik a Nagyhegy mögött, az árnyék, a cseh brzostýn szóra vezethető vissza a Brzotín név.
Kettő az egyben? Nem, mindenki egy e nemzetben: Berzéte alapításának 750. évfordulójára és a világháború áldozataira emlékeztet a főtéri, 1993-ban állított mementó (20. kép).
A falu ékköve a központban elhelyezkedő, kőfallal körülvett, erődített református templom (21–24. kép), amelyet 1420 körül kezdtek el építeni. 1723-ban készült el hozzá az északi templomhajó. 1806-ban a templom északi bejáratához egy kis árkád előtér épült. A Hámosi-kripta bejáratát 1830-ban építették mellé, és a templomhoz tartozik a különálló Máriássy kripta is (24. kép). A harangokat 1857-ben a losonci J. Heidenberg öntötte (25. kép).
A Hámosiról elnevezett (a templom melletti teret a túloldalról szegélyező) utca sarkán áll a parókia (26. kép).
Berzéte északi peremén, egy dombról néz a hívekre a későbarokk, egyhajós, katolikus Szent Anna templom, amely 1798 és 1803 között épült, tetején kis fa harangtoronnyal (27. kép).
A bányász falu egykori gazdagságát hirdető öt, a 18–19. században épült kastélyból, kúriából négy ma is látható. Legrégebbi közülük a barokk stílusú, u-alaprajzú, kétszintes Okolicsányi-kastély, amelyet Máriássy Márk 1720-ban kezdett el építeni Okolicsányi Zsedényi Ede és felesége számára; ma állami irattár (28. kép).
A főutcai, klasszicista Máriássy-kúriát az 1830-as években építették, a helyiek csak „Fehér kastély”, „Fehér udvarház” néven emlegetik, pedig most sárga, és a Szlovák Karszt Nemzeti Park székhelye (29. kép).
A legkisebb kastély a református templom közelében álló barokk épület (a fesztivál színpad mögött látszik), amelyben jelenleg orvosi rendelő és könyvtár működik. Pósch Gyula úrilakát Máriássy Jób építtette szintén az 1830-as években (30. kép).
A főutcán darvadozik a Hámos-kastély, 1780 körül építtette Máriássy Károly vagy Ferenc. Romjaiban is pompás, a rendszerváltás után került magánkézbe, de csak kirabolták és tönkretették. Semmi sem maradt egykori hatalmas kertjéből sem (31. kép).
Érdemes az óvodához (32. kép) és a tűzoltószertárhoz is elbarangolni (33. kép).
A Sajót is kettévágta Trianon, 98 km-en át sajog és sóhajtozik a felvidéki kövek között, jobb partján terül el Berzéte (34. kép), a Szilicei- és a Pelsőci-fennsík közti völgyben (35. kép).
A berzétei árvaházat (36. kép) a 2007-ben visszakapott egykori református iskola romjain álmodta meg és rakta, rakatta össze téglánkánt az ébren lévőkkel Mudi Róbert lelkész (39. kép); „szárnyai alatt lesz oltalmad” – hirdeti a falon a zsoltár (91,4, 38. kép), éneklik a madarak, és meséli majd a nép még sok-sok év múlva is... Itt az eleje, fuss el véle!
Források:
Szanko Mónika: Berzéte története és régészete, 2015 (kurzusdolgozat)
Kapcsolódó cikkünk:
Köszönet Szanko Moncsinak!
| További galériák |
