. Ma Auguszta napja van.
Első1234KövetkezőUtolsó (4)
Maglódi művészmesék

Maglód hét alkotójával és az általuk képviselt műfaji gazdagsággal tűnt ki a Bemutatkoznak a Váci és a Vecsési járások tehetséges képzőművészei c., november 9-én a Vármegyeházán Tarnai Richárd kormánymegbízott által megnyíitott tárlaton.

 

Már a bejáratnál Csépe Milla Sikátori fények c festménye, Babos László Magyar rapszódia és Párkereső c. kis szobra, illetve Zágoni Szabó Sándor (aki a katalóguskiírástól eltérően nem 1989-ben, hanem 1939-ben született) Súlyemelő, Vonatra várva, Szomjoltó és Balerina c. hegesztett figurái fogadják a látogatókat.

 

A tárlat címe alá Enes Nagy Sándor Attilát és Tabitit ábrázoló mellszobrait helyezte a kurátor.

 

Csépe Milla másik 3 képe a terem belsejében kapott helyet: Fonnyadt napraforgók, Lövétei ösvény és Ősszel a szőlősben.

 

Agafonova Ludmila négy selyemálmot állított ki: Gránátalmafa, Az idő fája, Városkapu hajnalban, Papagáj.

 

Jandó Luca egy-egy raku vázával és tállal mutatkozott be.

 

Madár Olga meseillusztrációival vívott ki elismerést: Tűnt játékok kis háza, Boszorkánykastély, illetve a Both vára és a Gábor deák c. kiadványok.

 

Az alkotók a csoportképen Fehér Edina, a Vecsési Járási Hivatal vezetője és Tabányi Pál polgármester társaságában fényképezkedtek.

 

Hét művész, álom- és meseszép alkotások, meseillusztrációk – mintha Maglód mesét „exportálna” a megyébe…

 

 

 

2017-11-18 22:12:35, Galéria Megtekintés
Csodaszarvas-sereglet: Iskolagaléria 2017

Oly gazdag: színben, formában, technikában és tartalomban oly gazdag a Maglódi Vermesy Péter Alapfokú Művészeti Iskola növendékeinek január 20-án megnyílt Iskolagaléria 2017 című tárlata, hogy azt meg sem kísérelhetjük röviden bemutatni. Csépe Milla és Kálmánné Nánássy Zita pedagógusok tanítványai kiszínezték, befestették erre az időre az iskola egész auláját és folyosóját.

Őserdők elevenednek meg, kerékpárokat értelmeznek újra, királyok sora trónol előttünk, gránátalmák lesznek csodagömbbé... á, nem is lehet felsorolni, bemutatni e kincstárat.

Kedvcsinálónak engedtessék meg csak a csodaszarvas-seregletből ízelítőt adni. Jöjjenek, lássanak: csodát.

Lássák és érezzék megelevenedni Nagy László Csodafiú-szarvasát:

 

Tavasz kerekedik,
bimbó tüzesedik,
jázminfával fényes
agancs verekedik,
csodafiú-szarvas
nekitülekedik,
nekitülekedik.
 
Jázminfa virágát
lerágom hajnalra,
inaimmal ugrok
nyárdelelő napba,
pörkölődök, vékonyodok,
maradok magamra,
maradok magamra.

Vadászok meglőnek,
golyó a szügyemben,
Balatonban a sok víz,
mind az én könnyem,
sírva sírok, sírva sírok,
ha sietek, lemaradok,
csodafiú-szarvas
hiába vagyok,
hiába vagyok.

Deresen, havasan
eljön a karácsony,
csodafiú-szarvas
föláll az oltáron,
szép agancsa gyúlva gyullad:
gyertya tizenhárom,
gyertya tizenhárom.

 

(Az alkotók neve nem mindenütt látszik, nem mindenütt olvasható vagy nem mindenütt van feltüntetve, ezért most egységesen név nélkül adjuk közre a festményeket.)

2017-01-28 13:10:25, Galéria Megtekintés
Vermesy-fesztivál, 2016., 3. nap

Október 16-án a református templomban istentisztelet keretében zajlott le a XV. Vermesy Művészeti Napok 3. komolyzenei hangversenye.

 

Bálint Klára református lelkész köszöntőjében arról a meggyőződéséről beszélt, hogy nem emberi produktum sem a zene, sem a tánc, sem a festészet. „Énekeljetek az Úrnak új éneket”! – adott biblikus töltetet a fesztiválnak. (1. kép)

 

Tóth István fesztiváligazgató bevezetőjében azt emelte ki, hogy Vermesy Péter olyan tanár volt, akit „imádtak” a tanítványai is, a barátai is. Nehéz időkben volt ugyanis ember, mindig szeretetet sugárzott magából. 27 évvel a halála után is csapot-papot otthagynak mindnyájan, hogy együtt muzsikáljanak Maglódon az ő neve alatt. (2. kép)

 

A Mácsainé Szegő Klára vezényelt Kóruska (az általános iskola alsó tagozatának énekkara) népek dallamaival, egyházi énekekkel és magyar népdalfeldolgozásokkal tisztelgett a névadó emléke előtt. „Rajta, repülj, zátonyt kerülj!” – dalolták, mintegy ars poeticaként. (3. kép)

 

Kostyák Attila növendéke, Jakab Szonja Simon Barbara zongorakíséretével hegedülte el Joseph-Hector Fiocco Allegro c. darabját. (4. kép)

 

Kiss Helga, aki már az Operaház énekkarában szerepel, ezúttal mestere, Késmárky Uzonka zongorakísérete mellett adta elő a romantika nagy alakjának César Francknak a leghíresebb motettáját, a Panis Angelicust. (5. kép)

 

Kis Anna (Mácsainé Szegő Klára tanítványa) Johann Sebastian Bach F-dúr invenciójával zárkózott fel a mazsorett Eb-n elért eredménye mellé. (6. kép)

 

A növendék után a tanár, Mácsainé Szegő Klára ült a zongorához, és Anatolij Ljadov keringőjével mintha egy első bálozó kislány csipkeruháját szőtte volna meg ott helyben, majd egy balladával kalauzolta el a közönséget a komorabb hangok hazájába. (7. kép)

 

Két „csodálatos gyereket” konferált fel, majd kísért nagybőgőn Tóth István. A „gyerekek” persze már mérnökök, informatikusok, mert természetesen nem kell mindenkinek zenésznek lenni, csak zenélni kell! Mint Bolla Máté és Tóth Bence, akik széki hangszeres népzenét mutattak be, és hol sírt, hol kacagott a muzsika a kezük nyomán. (8. kép)

 

Gál Tamási Anna Bartók Béla Két arckép c. művének I. tételét húzta le villámhárító-vonójával az égből Vermesy András, Vermesy Péter fia zongorakíséretével. Tóth István előzetes „figyelmeztetése” valószínűleg túlzottan óvatos volt, hogy tudniillik sokszor meg kell hallgatni ezt a hegedűversenyt ahhoz, hogy felfedezzük benne a szépség ideálját. Hiszen elég szerelmesnek lenni, és felszállni a Bartókkal a felhők fölé. Aki pedig azt is látta, hallotta, hogy a hegedű-harmónia közben Vermesy András, ez a tán szinte 2 méteres mackó-művész keze alól hogy formálódnak, kelnek ki a legfinomabb kis hangok is, az még jobban megérthette a férfilélek rejtelmeit. (9. kép)

 

Szintén Vermesy András kísérte Mánc Rolandot (10. kép), aki Ralph Vaughan Williams tubaversenyének I. tételével szinte befújta az utána következő Vermesy Fúvószenekart a templom közepére. (11. kép) A Jutasi Miklós vezényelte együttesbe ezúttal Mánc Roland is beállt, hogy együtt teremtsék meg azt különösen ritkán hallható élményt, amelybe a szerencsés maglódiak az újévi koncerteken már többször is beleborzonghattak. Tóth István azzal „mentegetőzött”, amíg az együttes felállt, a picit hosszasabbnak hatható készülődés miatt, hogy ez fel sem tűnt volna, ha velük kezdődik a koncert, de nem szabadott volna már akkor eldurrogtatni a puskaport, ami a végén szól igazán. Bizony nagyot szólt!

 

2016-10-18 01:09:12, Galéria Megtekintés
Vermesy-fesztivál, 2016., 2. nap

Október 15-én este a katolikus templom-béli hangversennyel folytatódott a XV. Vermesy Művészeti Napok Maglódon.

 

Barotai Endre atya, katolikus plébános „szívünk és templomunk melegével” köszöntötte a koncert hallgatóit, résztvevőit, hiszen a zene visz legközelebb bennünket a természetfölötti világhoz – mondta. (1. kép)

 

Tóth István fesztiváligazgató a 15 év hagyományai közül most az olyan világszerte elismert támogatók, mint Selmeczi György, Selmeczi János, Gál-Tamási Mária vagy Vermesy András személyes és művészi jelenlétét emelte ki. Az első rendezvényen még alig lehetett maglódi résztvevőt hallani, látni, ma pedig már majd 90%-os az arányuk. A művészeti tagozat diákjai által elért eredmények bizonyítják, hogy Maglód zenei képzése „kompatíbilis” az ország bármely oktatási intézményével. (2. kép)

 

Bolyhosné Pethő Ildikó Johann Sebastian Bach e-moll prelúdium és fúgájával, ihletett orgonajátékkal nyitotta meg a hangversenydarabok sorát. (2. kép, a karzaton lévő orgona mellől nem látszik az előadóművész)


A 16 diákkal felálló felsős kart is ezúttal Bolyhosné Pethő Ildikó vezényelte, illetve kísérte zongorán. A Miatyánk kórusfeldolgozása mellett a növendékek Fischer Hallelujah c. művét, valamit egy észak-amerikai indián imát énekeltek. „Estül már, lélek jár...” – szállt a dal. (3. kép)

 

Takács Nikolett (Bak Ernő tanítványa) gitáron Nino Rotta Rómeó és Júlia c. filmzenéjét játszotta. (4. kép)

 

Nagysajói hangszeres és énekelt népzenét adott elő a Regösök a Göncölön nevű formáció, amely a 2 zenekarból áll rendszeresen össze: előbbiből „igazolt” Kostyák Attila és Tóth istván, utóbbiból Vogel Károly és Szeles János. (5. kép)

 

A 2 éve Budapesten tanuló Fuyuko Edamitsu Liszt Ferenc Nápoly és Velence c. zongoradarabjaival és kislányos bájával aratott hangos sikert. (6. kép)

 

Az est különleges fénypontja a Tóth István szervezte Vermesy Kamara Filharmónia fellépése volt. Georg Friedrich Händel Messiásának 6 részletét mutatták be Selmeczi György vezényletével, Selmeczi János koncertmesterrel (7. kép), a zongoránál Vermesy András foglalt helyet (8. kép). Szólót énekelt Durai Anikó és Késmárky Uzonka. A grandiózus Hallelujah-kórust nem csupán visszakívánta a zsúfolásig telt templom, de hosszú percekig állt a közönség, míg dörgött a vastaps. 

2016-10-15 23:20:48, Galéria Megtekintés
Vermesy-fesztivál, 2016., 1. nap

Október 14-én este az evangélikus templomban megtartott hangversennyel megkezdődött a XV. Vermesy Művészeti Napok Maglódon.

 

Tóth István fesztiváligazgató és Németh Mihály evangélikus lelkész köszöntötte a hallgatóságot. (1. kép)

 

Kecskés Ádám művésztanár Johann Sebastian Bach Pastorelláját játszotta orgonán. (2. kép)


Vadász Miksa Farkas Ferenc Régi magyar táncok c. művéből adott elő zongorán két darabot. (3. kép)

 

Kiss Fanni Simon Barbarával Csajkovszkij Virág keringő c. zongora négykezesét mutatta be. (4. kép)

 

Szalai Fanni trombitán Késmárky Uzonka zongorakíséretével Tomasso Albinoni Adagiójával lépett fel. (5. kép)

 

Kostyák Attila hegedűművész, Simon Barbara zongoraművész és Szentgyörgyi László csellóművész műsorán Georg Friedrich Händel g-moll triószonája és Bartók Béla Este a székelyeknél c. műve szerepelt. (6. kép)

 

A Magdala Ökumenikus Városi Kórus Simon Barbara vezényle:ével mutatkozott be. (7. kép)

 

A Borfolk Zenekar (Székely Levente és Olasz György hegedűn, Thury András cimbalmon, illetve brácsán, Szűcs Sándor brácsán, valamint tamburán, Tóth István bőgőn, Szalay Fatima ének) a Rózsabokor a domboldalon, az A virágnak megtiltani nem lehet,  a Nem ver meg engem az Isten, az Ez a világ amilyen nagy, az Ezrivel terem a fán a meggy és a  Megy a juhász a szamáron c. Petőfi-versek népzenei adaptációját aratott zajos sikert. (8. kép)

2016-10-14 23:39:29, Galéria Megtekintés
Berzétei barangolás

Berzéte „községnél hirtelen kitágul a Rozsnyói medence. Berzétét aranybányászok alapították az Árpádok idején. Középkori vára helyén később pálos kolostor épült, ma már csak a romja van meg. A faluban két nemesi kúria s egy barokk kastély látható. Berzétén van a Rozsnyó városi és járási levéltár.” Ez a pár sor található az egykori kétpólusú világot felvázoló Útikönyvek Csehszlovákiáról szóló 820 oldalas kötetében (1981-es kiadás).

Pedig a felső-gömöri település az egykori vármegye legrégibb községe. Látnivalóit Maglódról csak irigyelni lehetne, ha csak nézdigélésből állna az élet. Az azonban ennél jóval nagyobb nehézségek elé állítja a földi halandókat. A természeti szépségek mellé gyakran jócskán jut nehézség is, míg mifelénk sokkal nyugalmasabb és tán egyszerűbb is az egyébként szegényesebb környezetben csordogáló vagy éppen rohanó lét.
A maglódiak egy busznyi képviselője szeptember 3-án részt vett az „Az összefogás ereje – Jó példával az erős Európáért” című berzétei fesztiválon, hogy személyes jelenlétével, jelképes támogatási lehetőségeivel és szeretetével fejezze ki, szerintünk a világ legszebb hivatásai közé tartozik az álommegvalósítás. A legszebb és tán legnehezebb is. Elkél ezért az erkölcsi, lelki, szellemi, fizikai és anyagi szolidaritás a Sajó mentén is, jöjjön az akár olyan kis névtelen patak mellől, mint a maglódi.

 

Mudi Róbert berzétei református tiszteletes közösségi teret és szálláslehetőséget is magában foglaló árvaházat álmodott az Árpád-kori templom mellé (1. kép), és a nevezett fesztivál a felépülés örömét és háláját hirdette.

A programok egy része az istenháza melletti, megújult téren zajlott (2–3. kép).

Mudi Róbert: álmok álmodója, de megvalósítója is (4. kép).

A központi színpadon molinók hirdetik, honnan jött, jön a segítség (a maglódi címer jobbról a második, 5. kép): a csodára itt nem várnak, de menetrendszerűen érkezik.

Szeretettel fogadják a jókedvű adakozót: Mudi Róbert köszönti Tabányi Pál polgármester révén a maglódi csapatot (6. kép).

Szíki Károly egri színművész Gál Sándor verseit tolmácsolja a templomban (7. kép): „add a kezünket a magunk / kezébe hogy egymás melegétől / fölserkenjünk hogy ne külön / lépjünk a tétovaság árnyai alatt / de egy irányba mozduljunk / föl / e medence-mélyből arcunkat / minden népek arcával / egy magasságba emelni”.

Templomi kórusok énekelt hitvallása erősíti a szót, a lelket, a kezeket (8–11 kép).

Az aldeboarni és wolvegai holland testvéreket vezető lelkész házaspár orgona- és fuvolajátéka (12. kép) Pilinszkyt idézi: „Számomra Bach elsősorban Isten-bizonyíték.”

A gulyásfőző verseny illatához is „Éhe kenyérnek, éhe a Szónak, / Éhe a Szépnek hajt titeket”, de Ady Endrére csak a háttérben álló Tóth Antalnak van érkezése gondolni, a maglódi főszakácsok, Falusi-Tóth Béla (piros pólóban) és Rácz Gyula (kalapban) az iheletet most máshonnan merítik (13. kép).

Jó ebédhez szól a móka: vásári komédia a Vaga Banda tálalásában; közreműködik, mint Kinizsi Pál, Kérges László alpolgármester (kék pólóban, 14. kép).

Jótékonysági árverés, nem sajtóhiba, nem átverés: 150 ezer forint gyűlt össze a maglódi csapat jóvoltából egy palack borra: in vino veritas; Falusi-Tóth Béla mellett Veréb Magda, a Maglódi Református Gyülekezet gondnoka a perselypénzt hozta jószívvel ráadásnak az árvaház javára (15. kép).

Magyar virtus: barantabemutatóval az erősebb identitásért (16. kép).

Kormorán-koncert: a 40 éves zenekar örök igazságokkal és majd 100 éves tanulságokkal is szolgált: „Három határ olyan, mint három halál...” Nekünk hét lett (1718. kép).

A búcsúnál öt, szívmintás berzétei póló jelképezi, hogy az önkormányzat, a Maglódi Polgári Kör, a Nők Klubja, az Erdélyi Kör és a református gyülekezet mindig szívesen látott vendég (19. kép).

 

 

Berzétén a magyar és a szlovák nép mindig is együtt élt, de a névadás egymástól függetlenül alakulhatott ki. Bár egyes feljegyzések a tatárjárás előtti falut Forrasztó névvel illetik, az egyik legeltejedtebb elmélet szerint a település helyén burjánzó, főleg nyírfás őserdőből eredezhető a név: a szláv breza, azaz nyírfa szóból. A szlovák etimológusok szerint mivel a Nap korán lenyugszik a Nagyhegy mögött, az árnyék, a cseh brzostýn szóra vezethető vissza a Brzotín név.

Kettő az egyben? Nem, mindenki egy e nemzetben: Berzéte alapításának 750. évfordulójára és a világháború áldozataira emlékeztet a főtéri, 1993-ban állított mementó (20. kép).

A falu ékköve a  központban elhelyezkedő, kőfallal körülvett, erődített református templom (2124. kép), amelyet 1420 körül kezdtek el építeni. 1723-ban készült el hozzá az északi templomhajó. 1806-ban a templom északi bejáratához egy kis árkád előtér épült. A Hámosi-kripta bejáratát 1830-ban építették mellé, és a templomhoz tartozik a különálló Máriássy kripta is (24. kép). A harangokat 1857-ben a losonci J. Heidenberg öntötte (25. kép).

A Hámosiról elnevezett (a templom melletti teret a túloldalról szegélyező) utca sarkán áll a parókia (26. kép).

Berzéte északi peremén, egy dombról néz a hívekre a későbarokk, egyhajós, katolikus Szent Anna templom, amely 1798 és 1803 között épült, tetején kis fa harangtoronnyal (27. kép).

A bányász falu egykori gazdagságát hirdető öt, a 18–19. században épült kastélyból, kúriából négy ma is látható. Legrégebbi közülük a barokk stílusú, u-alaprajzú, kétszintes Okolicsányi-kastély, amelyet Máriássy Márk 1720-ban kezdett el építeni Okolicsányi Zsedényi Ede és felesége számára; ma állami irattár (28. kép).

A főutcai, klasszicista Máriássy-kúriát az 1830-as években építették, a helyiek csak Fehér kastélyFehér udvarház néven emlegetik, pedig most sárga, és a Szlovák Karszt Nemzeti Park székhelye (29. kép).

A legkisebb kastély a református templom közelében álló barokk épület (a fesztivál színpad mögött látszik), amelyben jelenleg orvosi rendelő és könyvtár működik. Pósch Gyula úrilakát Máriássy Jób építtette szintén az 1830-as években (30. kép).

A főutcán darvadozik a Hámos-kastély, 1780 körül építtette Máriássy Károly vagy Ferenc. Romjaiban is pompás, a rendszerváltás után került magánkézbe, de csak kirabolták és tönkretették. Semmi sem maradt egykori hatalmas kertjéből sem (31. kép).

Érdemes az óvodához (32. kép) és a tűzoltószertárhoz is elbarangolni (33. kép)
A Sajót is kettévágta Trianon, 98 km-en át sajog és sóhajtozik a felvidéki kövek között, jobb partján terül el Berzéte (34. kép), a Szilicei- és a Pelsőci-fennsík közti völgyben (35. kép).

A berzétei árvaházat (36. kép) a 2007-ben visszakapott egykori református iskola romjain álmodta meg és rakta, rakatta össze téglánkánt az ébren lévőkkel Mudi Róbert lelkész (39. kép); szárnyai alatt lesz oltalmad hirdeti a falon a zsoltár (91,4, 38. kép), éneklik a madarak, és meséli majd a nép még sok-sok év múlva is... Itt az eleje, fuss el véle!

 

Források:

Szanko Mónika: Berzéte története és régészete, 2015 (kurzusdolgozat)

Rozsnyó és környéke honlap

 

Kapcsolódó cikkünk:

Beteljesül a berzétei álom

 

Köszönet Szanko Moncsinak!

 

 

2016-09-06 15:19:38, Galéria Megtekintés
Egyéves a rollerpálya

2015 nyarán (június végén) vehették birtokukba a maglódi fiatalok a Nagyhíd mögötti BMX-, illetve rollerpályát. Sajátos „szubkultúra” kibontakozásának lehetnek tanúi a „csak” az extrémsport miatt oda járók, illetve a másféle közlésmódokhoz szokott lakosok.

Természetesen a rongálás jogtalan és elitélendő. Ám vajon a fiatalok saját képükre is formálhatják a köztulajdonban lévő pályát, ha egyszer nekik készült, vagy meg kellene őrizniük abban a formában, ahogy megkapták azt? És vajon azzal érzik-e magukénak, ha össze is firkálhatják, tönkre is tehetik?

Viszont beszélhetünk-e „saját képről”, ha eluralkodnak a firkált nemi szervek...? És vajon minden rolleresnek és rolleres szülőnek tetszik ez az „önkifejezés”? Ha pedig megtűrhetők vagy éppenséggel el is szaporodnak ezek az ábrák, nem maradnak-e otthon vagy mennek máshová, akiknek tényleg szánták a pályát, és nem kezdenek-e ideszokni azok, akiket a város nem szívesen látna el ilyen drága „rajzlappal”, amin még mások sportolni is szeretnének?

Érdekes, gyakran megfontolandó viták zajlanak a gyermekek és a fiatalok maglódi lehetőségeiről vagy éppen hiányzó lehetőségeiről. Ugyanakkor azt is láthatjuk, hogy arra sem vigyázunk, amink van. Ez a pálya 17 millió forintba került.

2016-08-04 18:19:50, Galéria Megtekintés
Tűzijáték, 2015

Az augusztus 20-i tűzijáték 2015-ben „elköltözött”: a patakparti röplabda pálya fölötti fák terebélyesedése miatt a kilövés helyszínét a pirotechnikai cég javaslatára áthelyezték a játszótérre. Komoly hátránya ennek a megoldásnak, hogy így egész napra megfosztották a legkisebbeket a város legjobb játszóterének használatától. A hűvös idő miatt idén a megszokottnál némileg kevesebben élvezték a hagyományos esti látványosság örömeit.

2015-08-23 10:25:20, Galéria Megtekintés
Első1234KövetkezőUtolsó (4)
Oldal tetejére
Ezt olvasta már?
Darts, csocsó és ulti: 3 az 1-ben december 16-án a központi iskolában.
Bővebben >>