A képviselő-testület a szeptember 20-ai ülésének 10 rendes és 3 sürgősségi napirendjéhez tartozó határozatait ellenszavazat nélkül hozta meg, végső soron vita nélkül. Egy téma azonban élesebb szóváltásba torkollott.

Időrendben ugyan ez volt az utolsó napirend, de a körülmények miatt elsőként erről számolunk be. Szándéknyilatkozatot kell ugyanis tenni arról, hogy az önkormányzat 2013. szeptember 1‐jétől tudja-e vállalni az állami intézményfenntartás alá kerülő iskola ingó és ingatlan vagyonának működtetését. Fontosságán és szimbolikus voltán kívül pikánssá tette az eszmecserét az is, hogy a pró és kontra érveket a Kulturális, Oktatási és Ifjúsági Bizottság elnöke, valamint egyik tagja képviselte. Hosszú Tibor iskolaigazgató, bizottsági elnök (képünkön) úgy fogalmazott, a városvezetés felelőssége, hogy a folyamatosan emelkedő gyermeklétszám okozta kihívásokra gyors és hatékony válasz szülessen helyben, amit a feltehetőleg bürokratikusabb, lassabb állami döntéshozatal nem garantál. Szathmáryné Papp Mária elmondta, hogy az intézményvezető és a képviselő viaskodik benne. Óvodavezetőként szolidáris volna az iskola irányítójával, de képviselőként a működtetés átadása mellett dönt, mert az állami támogatás mértéke nem belátható módon változik, miközben a költségvetési törvényjavaslat szerint a gépjárműadónak csak a 40 százaléka marad az önkormányzatnál (az eddigi 100 helyett), sőt megszűnik bevételi forrásként a korábban szintén helyben hasznosuló személyi jövedelemadó, illetve szja-kiegészítés is. Tabányi Pál polgármester azzal tompította a vitát, hogy egyrészt a mostani szándéknyilatkozaton túl majd október 30-ig kell tényleges döntést hozni, másrészt pedig 8 napon belül visszakozhat az önkormányzat, ha végül kiderül, hogy az állam nem fogadja el ezt a fajta fizetésképtelenséget, és még hozzájárulásra is kötelezné a várost. A képviselő-testület végül 6 igen és 2 nem, illetve 2 tartózkodás mellett úgy döntött, hogy a szándéknyilatkozat azt tartalmazza: Maglód 2013. szeptember 1‐jétől nem képes vállalni az iskolai vagyon működtetését. (Hosszú Tibornak a Balog Zoltánhoz írt és a Magyar Hírlapban közölt nyílt levelének összefoglalóját itt olvashatja.)

1. A testületi ülés rendeletalkotásról és -módosításokról szóló első napirendjének mindhárom határozatát a képviselők egyhangúan szavazták meg. a) A Maglód jelképeiről és a város nevének használatáról szóló rendelet megalkotására azért került sor, mert már 9 év telt el a helyi címerről és zászlóról alkotott szabályozás megszületése óta, és megváltoztak az életviszonyok. Akkoriban például még nem látszott szükségesnek a település nevének használatát sem korlátozni. Az új jogszabály a polgármester engedélyezési hatáskörébe utal minden, a rendeletben kifejezetten engedélyezett (alapvetően protokolláris, adminisztratív, közigazgatási) eseten kívüli címer-, zászló- és névhasználatot. b) A 2012-es költségvetés módosítását a féléves teljesítési adatok, a tavalyi zárszámadás idénre kiható tételei, az állam kormányzati hatáskörben módosított előirányzatai és a bölcsődeépítési terv meghiúsulása tette szükségessé. A változás a bevételi és a kiadási oldalon egyaránt 325 471 000 forintos csökkenést okoz, így a költségvetési főösszeg 1 593 448 000 forintra változik. c) Mivel az előző testületi ülésen született határozat szerint a Rákóczi utca 7/1. szám alatti önkormányzati bérlakást a természeti csapás vagy más elháríthatatlan esemény miatt bekövetkező lakhatási problémák orvoslására tartják fenn, a helyi lakásrendeletet ennek megfelelően módosítani kellett. Főbb szabályok: a polgármester jogosult a lakás legfeljebb 6-6 hónapos használatáról dönteni; a bérlőnek a komfort nélküli szociális bérlakásra megállapított lakbért, illetve a közüzemi költségeket kell fizetnie.

2. A 2011/2012-es tanév tapasztalatainak értékeléséből Hosszú Tibor, az illetékes önkormányzati bizottság elnökeként és iskolaigazgatóként is a tehetséggondozás eredményeit emelte ki, hiszen országos és nemzetközi versenyeken elért helyezések igazolták vissza a befektetett és megtérült munkát. A beszámoló alapján érdemes még a felvételi adatokat is részletezni: 27 diák tanulhat tovább gimnáziumban (29%), 47 szakközépiskolában (50%) és 20 szakiskolában (21%). Az első helyen megjelölt intézménybe került a tanulók 75%-a, a 2. helyen megjelöltbe 12% és a 3. helyen megjelöltbe 13%. A képviselő-testület az előterjesztést egyhangúan fogadta el.

3–4. Az oktatáshoz kapcsolódott a következő két napirend is. Az alapfokú oktatás helyzetéről és a 2012/2013-as tanév főbb feladatairól szóló beszámoló nyomán Hosszú Tibor a létszámnövekedést hangsúlyozta. A tavalyi 790 tanulóhoz képest idén ugyanis 828 diákot írattak be, így az alsó tagozat 18 osztályból és 464 főből, a felső tagozat 16 osztályból és 364 tanulóból áll. A napközinek pedig az előző évi 180 gyermekhez képest 250-et kell kiszolgálnia. Ebből következnek a legnagyobb gondot okozó étkeztetési és konyhai problémák. Előbbit jelenleg egy tanterem ebédeltetésre való igénybe vételével kezelik, a konyha viszont az ÁNTSZ átmeneti engedélye után csak októbertől működik normál rend szerint. A képviselők ezt az előterjesztést is mindnyájan elfogadták.

5. Még mindig a közoktatás területén maradva, a testület egyhangúan megszavazta mind a Napsugár, mind pedig a Hétszínvirág Művészeti Óvoda működéséről és nevelési tervéről szóló beszámolót. Az előbbi készítője, Szathmáryné Papp Mária szintén a meredeken emelkedő létszámadatokat hangsúlyozta. A 260 gyermek befogadására alkalmas intézménybe 54 gyerekkel jár ugyanis több ebben a nevelési évben, mint a tavalyiban (amikor is már eleve 274-en voltak). A Hétszínvirág Óvoda is kérte a maximális csoportlétszám túllépésének engedélyezését: a 20%-os emelés nyomán a létszám immár 210 fő lehet. Ugyanakkor a Napsugár 26 és 40, illetve a Hétszínvirág 27 és 38 oldalas dokumentumai felvetették azt a problémát, hogy vajon ekkora terjedelmű szakmai anyagok áttekintése és feldolgozása elvárható-e a képviselőktől. A vita nem dőlt el, bár a készítői maximalizmus és a képviselői hatékonyság között bizonyára lehetne középutat találni...

6–7. Pénzügytechnikai okokból, azaz a valutaárfolyamok ingadozása miatt a Maglód Projekt Kft. és a Maglódi Csatorna és Víziközmű Kft. átalakulásának, illetve egybeolvadásának időpontját 2012. augusztus 21. napjában határozta meg az önkormányzat. Ugyanezen tranzakció biztosításához volt szükséges az is, hogy a város mint tulajdonos az általa folyósított tagi kölcsönt elengedje (előbbinek 32 millió, utóbbinak 7 millió forint összegben). 1-1 tartózkodás vitt némi színt az eddig egyhangú szavazásba, de ennek indoka a tárgyalás során sajnos nem derült ki.

8. Alternatív fűtési rendszerről és a közvilágítás korszerűsítéséről is készült előterjesztés, de ezeket a testület levette a napirendről. A szelektív hulladékgyűjtés próbaüzemének a Fe-Group ajánlata alapján való bevezetését viszont a városvezetés egyöntetűen támogatta. Az ügy fontosságára tekintettel külön cikkben foglalkozunk (itt) a téma részleteivel.

9. A városatyák és -anyák valamennyien támogatták dr. Móczár István képviselő előterjesztését, hogy az önkormányzat forduljon kérelemmel az ÁNTSZ Országos Tisztifőorvosi Hivatal vezetőjéhez. 2012. július 1-jétől ugyanis – a stroke-esetek kivételével – a Pest Megyei Flór Ferenc Kórház Sürgősségi Betegellátási Osztálya helyett a Bajcsy-Zsilinszky Kórház ellátási körébe tartozunk. Csakhogy sürgősségi esetben a legközelebbi kórházba kellene küldeni a beteget, és míg az M0-s autópályán a kistarcsai intézmény 8 perc alatt érhető el Maglódról, addig a fővárosi kórházba vezető út 50-55 percet is igénybe vesz.

+ 3 Három sürgősségi eljárásban megtárgyalt előterjesztést fogadott el a fentiekhez hasonlóan egyhangúan a képviselő-testület. a) Először is azt, amely alapján október 1-jétől a felújított maglódi vasúti állomás, november 1-jétől pedig a nyaralói megálló (képünkön) működtetését veszi át az önkormányzat a MÁV-tól, illetve kamerarendszerrel látja el az épületeket. (Tabányi Pál polgármester szükségesnek látta a szavazatarány láttán visszautalni az iskoláról szóló voksolásra: „Ha vasutat tudunk, az iskolát is fenn kellene tudnunk tartani!”) b) Az önkormányzat döntött Szathmáryné Papp Mária alapítvány létrehozását kezdeményező előterjesztése nyomán százezer forint alapítói vagyon biztosításáról is. Azon hátrányos helyzetű maglódi gyermekeket, illetve családjaikat támogatja majd az alapítvány, akik a szociális intézményrendszeren kívül rekedve megélhetési gondokkal küszködnek (például az intézményi étkezést nem tudják megfizetni). c) Végül 12,2 millió forintot szavazott meg a testület az Aradi utca középső, a régi óvoda és az emlékmű közötti 400 méteres szakaszának szilárd burkolattal való ellátására. Itt nem építhető vízelvezető árok, és az erodálódást hosszú távon csak az aszfaltozás akadályozhatja meg. Az adóbevételek beérkezése és az őszi időbeosztás indokolta, hogy sürgősséggel kapjon a Tefü megbízást a kiviteleztetésre. Megkapta.

Az önkormányzat végül zárt ülésen tárgyalt bizottsági tagcseréről és döntött egyedi hatósági ügyben. A testület programja a Szeberényi Lajos Helytörténeti Gyűjtemény épületében ért véget. Somogyváry Mihály (képünkön), Maglód első díszpolgára, belsőépítész számolt be Temlin János segítségével a képviselőknek az egyelőre rendezés alatt álló gyűjtemény állapotáról. A volt Petőfi téri iskola felújított épülete méltó otthonául szolgál majd a múzeumnak. Egyelőre azonban legfeljebb az állagmegóvás, a rendszerezés és a katalogizálás megkezdésének stádiumáig juthatott el a rövid idő alatt a két szakember. A képviselők segítségére, támogatására van szükség a folytatáshoz: idő, pénz és ráfordítható szakértelem nélkül ugyanis nagyon messze még a nap, amikor a közönség is rácsodálkozhat Maglód múltjának ezernyi rekvizitumára. A lakosság pedig abban segíthet, hogy porosodó, netán nagyon is megbecsült helytörténeti emlékeit méltó helyen, a múzeumban helyezi el.