. Ma József napja van.

MAGLÓD NEVEZETESSÉGEI

 

A város legszebb műemléke az 1775–1778 között épült kereszt alaprajzú késő barokk evangélikus templom, amely az eredetileg a patak partján elterülő faluközpont fölötti magaslaton, a temető közepén áll, a középkori templom helyén. Építőmestere Jung József és Haber József volt. A templomtól 200 méterre található a szintén XVIII. századi harangláb, a város jelképe (oldalsó kis képünkön), amely a tetőszerkeszet kivételével az 1720-as évek óta őrzi mai alakját (a három harang legkisebbikét 1723-ban öntötték). A templom különleges értékét nyújtott centrális elrendezésének és egyedi, jórészt eredeti berendezésének köszönheti. A fa szószékkosár és hangvető például szintén az 1770-es években készült, itt látható az az unikális XVIII. századi festmény is, amely egy lelkészt evangélikus papi öltezetben ábrázol. A templom körüli Öreg temetőben nyugszik Zathuretzky László (…1810. július 4.), Mária Terézia főstrázsamestere. Az 1546-ban alakult maglódi evangélikus gyülekezet lelkészeként szolgált például Szeberényi András, így itt született fia, Szeberényi Lajos ügyvéd, hírlapíró, evangélikus teológiai tanár. Hrúz György kántornál, majd Martiny Mihály lelkésznél volt cseléd Hrúz Mária, Petőfi Sándor édesanyja.

 

 * * *

 

Műemléki védettségű a Kastély közben található késő klasszicista stílusú, földszintes, kontyolt tetőzetű Wodianer-kastély is, amelyet Wodianer Béla építtetett 1870-ben.

 

 * * *

 

Az 1911-ben szervezett helyi káptalanság Fő utcai római katolikus templomának egyhajós, három boltszakaszos neobarokk épületét 1936-ban Rózsafüzér Királynője tiszteletére szentelték fel. Bár Irsi László eredeti tervén is volt, a 24 méter magas tornyot végül csak 2006-ban építették meg.

 * * *

 

A 2012 szeptemberében 100. születésnapját ünneplő Maglódi Református Egyházközség templomát 1978-ban vette használatba a gyülekezet. Harangtornya 18 méter magas.

 

 * * *

 

A Petőfi-hagyomány Maglód legszívesebben ápolt tradíciója. Petőfi édesanyja, Hrúz Mária 1814 tavaszán érkezett ide. Eőbb az 1809-ben kántornak választott nagybátyjához, Hrúz György kántorhoz került, de ott nem bírta sokáig. Martiny Mihály evangélikus lelkész vette magához cselédnek, ám még annak Kiskőrősre távozása előtt, 1816 végén Pestre ment szolgálni egy szappanosmesterhez. Édesapja, Petrovics István pedig 1815 végén Domonyból költözött Maglódra, és 1817 elején távozott Aszódra, ahol még az év őszén összeházasodtak. Bár a mészárszék, ahol Petrovics István székálló legény volt, már nem áll, emléktábla hirdeti a helyét. Petőfi szüleinek a Maglódi Petőfi Kör állított emlékhelyet a patakparti történelmi sétány közelében lévő márványtáblával szemközt. Az emlékhelyet Somogyváry Mihály tervezte, az emlékoszlopot Enes Nagy Sándor faragta. (Nagy kép: az emlékoszlop részlete. Fotógalériánkat tekintse meg itt!)  Győri Dezső Petőfi-szobrát (kiskép) 1948-ban avatták fel.

* * *

 

A város a legtöbb nyilvános műalkotást Babos Lászlónak köszönheti, amelyeket egy kivétellel felajánlásból készített a Maglódért Emlékéremmel 2012-ben kitüntetett művész. Az alábbi művek fűződnek a nevéhez: Az aradi vértanúk emlékműve, az Enes Nagy Sándorral közösen alkotott Trianon-emlékmű (képünkön az emlékmű részlete), a határt vigyázó Pléhkrisztus, illetve a MagHázban Bubik István-dombormű és Liszt-plasztika. (Fotógalériánkat a felsorolt művekről tekintse meg itt!)

* * *

 

A Maglódi Művelődés Háza, a MagHáz nem pusztán a város központjában, a Fő utcában található, így eleve több nevezetesség közelében helyezkedik el (például szinte szemben a már említett katolikus templommal, néhány tucat méterre a Petőfi-szobortól és a Trianon-emlékműtől), hanem önmagában is művészeti központ. Színházterme Bubik István nevét viseli, aki Maglódon lépett fel utoljára, másik terme pedig Domján Editét, aki itt járt iskolába. Említettük már Babos László MagHáz-beli műveit (köztük éppen a Bubik-domborművet), de az intézmény festményeit is jórészt helyi művészek alkották, illetve helyi vonatkozásúak. Érdemes közülük még kiemelni Reitz János alkotásait az evangélikus, illetve református templomról. A MagHáz előtt pedig a szintén maglódi Enes Nagy Sándor szobra áll, a Múzsa.

* * *

 

A városközpontban, a MagHáz oldalában található az 1956 emlékét őrző, faragott oszlopokon nyugvó lélekharang. A centrumtól kissé kijebb, már-már a patakparton, szintén kopjafa ihletésű emléket állított a Maglódi Polgári Kör – oly sok alkotás helyi kezdeményezője – az 1945 tavaszán történt brutális, politikai indítékú gyömrői gyilkosságok maglódi áldozatainak (jobb oldali kisképünkön Beréti István alkotása). 2012 nyarán a patakparti miliőre és a fafaragás rusztikus hangulatára ízlésesen alapozva építették ki a történelmi sétányt. Kijárata karnyújtásnyira található Petőfi Sándor szüleinek emlékhelyétől. A sétány tanösvény-tablói alapján készült a Maglód történetét vázoló rovatunk. (Alsó képünkön a sétány bejárati kapuja. A történelmi sétány galériáját tekintse meg itt!)



* * *


A történelmi sétány egyfajta térbeli előzménye a felszámolt nyárfás helyén kialakított Árpád park a nyaralói állomás előtt, ahol a gömbakácfasor mögötti szomorúfüzek szomszédságában komoran tekint a múltba és a parkot módszeresen rongálókra M. Gémes Katalin és Markolt György alkotása, Árpád vezér posztamensre helyezett mellszobra.

* * *

Maglódon is megtalálhatók a hagyományos világháborús emlékművek. A Trianon-emlékműtől kőhajításnyira, a Wodianer és a Luther utca találkozásánál lévő kis emlékparkban „Az 1914–18 évi világháborúban hazánkért hősi halált halt fiainak emlékére" áll 4 méteres műkő talapzatán egy bronz turul, karmai közt karddal. Bronz relief látható az emlékmű két oldalán. Az Öreg temetőben katonai emlékművet avattak a helyi áldozatok emlékére, az Új temetőben pedig a névtelen hősök kaptak jelképes síremléket.

* * *

 

A mintegy 11 ezer lakosú Maglód nem bővelkedik műemlékekben. Az említettek mellett még a vasútállomás 2012-ben felújított épületét tartja számon a krónika. Bár olyan melléfogás is előfordul, mint a várossá avatás alkalmából a Martinovics téren átadott szökőkutas emlékkő, ugyanakkor lélekszámához és lehetőségeihez képest e tevékeny és önszerveződő közösség olyan kiadványokat készít el rendre, olyan műalkotások létrejöttét ösztönzi minduntalan, olyan helyi tereket és díjakat nevez el megbecsült születteiről, és számos olyan emlékhelyet hoz létre saját magának, amellyel nem pusztán identitásának megőrzését és gazdagítását, tradícióinak ápolását és megmutatását szolgálja, de általuk befogadó jellegét is erősíti.

 

 

 

*

Oldal tetejére
Ezt olvasta már?
Nemcsak az elhízás megelőzésében, hanem a változókorral járó egyéb tünetek csillapításában is segíthet az az é...
Bővebben >>