![]() |
|
|
|
Tweet |
|
|
![]() |
|
„Kelet népének egyformán kell küzdeni kelet ellen és keletért, nyugat ellen és nyugatért, akkor feljut a csillagokig. Mi tovább is dolgozunk érette, megyünk elrendeltetett utunkon” – hangzott el a március 15-én reggel 9-kor, a zuhogó esőben lezajlott városi ünnepség első részében. Bota Panna és Varga Dorka Mentovics Éva, Szvetics Artúr pedig Pósa Lajos versét szavalta el a koszorúzás előtt.
„Kossuth izenete eljött / Magyar nemzet talán győzött / Nekünk es most el kell menni / Szabadságért ki kell állni” – énekelte a Jánosi együttes szólistája, a MagHázban, az evangélikus templomban és a Helytörténeti Gyűjteményben egyaránt felidézve ama március hangulatát.
„1848 nem a politikusok, nem a történészek ügye – mondta dr. Szűcs Lajos országgyűlési képviselő a Petőfi téren megtartott ünnepség szónokaként –, hanem személyes ügy.” Összeköt bennünket a közösség ereje. Már 1848-ban sem értették ellenségeink, mekkora erő rejlik ebben a közösségben. Ezért jártunk akkor Európa előtt. ’48 mégsem a múlt, hanem a jelen és a jövő. Ma is szabad, független, erős Magyarországot kívánunk. Nem akartunk és nem akarunk birodalmakat szolgálni – hangsúlyozta a térség országgyűlési képviselője.
„Megtanulom, megőrzöm, tanítom, továbbadom” – ernyők erdejében énekelte az Örökség c. dalt az általános iskola felső tagozatának énekkara Késmárky Uzonka vezetésével. Esett most is, mint azon a márciusi napon, de Maglódon Mácsai Rudolf szavalt Petőfi-verset, illetve a negyedikes verselők: Bota Panna, Varga Dorka, Szvetics Artúr képviselték a márciusi ifjúságot (3. kép). A zuhogó esőben a koszorúzókat a Kacamajka fiai ingben, mosolyogva előadott legényese és verbunkosa melengette (4. kép).
|
|
|
|