Az augusztus 19-ei patakparti népünnepély hivatalos megnyitását a Schirilla György vezette közösségi futáshoz időzítették a szervezők.

A „nemzet Rozmárját” ezrek szokták jeges Duna-úszásaihoz kísérni. A kánikulának azonban más a természete. A maglódi forróságban is elolvadt a futószenvedély. 25 főnyi, ám annál lelkesebb kis csapat gyülekezett az optimizmusát mindem körülmények közt megőrző egészségguruval a Régi temetővel szemközti határszélen. A színpadi műsor gyermekelőadásai is megcsúsztak kicsinyt, így az indulásig bőséggel volt alkalma a vendégnek a sportoló palántákkal, de az újságírókkal és a helyszínt biztosító rendőrökkel is beszélgetni. Diákolimpikonok és sportszerető gyerekek kóstolót kaptak az örökifjú világjáró futó anekdotáiból: hogyan lehet a Vatikánba tömegekkel bekocogni, és milyen az, amikor az ember fiának már nem egészséges rajongója is akad, aki Maglódra is képes utána jönni… Mire megjött az indítójel, a piknikhangulatban így lett Schirilla Györgyből mindenkinek Gyuri.

Felvezető rendőrautó, nemzeti lobogó, maglódi zászló és némi sportteljesítmény – jól bevált koreográfia biztosítja az emelkedett érzést. Nézők nélkül is, kis csapattal is, rövid távon is. A forróság csak fokozza a hatást. Olvadó aszfalton, csattogó talpakkal halad el a maglódi mezőny a Sugár utca házai, boltjai előtt, hogy aztán szinte legörögjön a patakhoz vezető völgybe. Mire izzadság képében megfolyhatna a lokálpatrióta lelkesültség, már az árnyas fák között kocogva tömörödik, lassul a kis csapat. Mennyivel más lett volna a hangulat, ha képviselők és hivatásos sportolók, tanárok is magukénak érzik az ünnepélyt?! De nem kukacoskodunk egy örömünnepen.

Kérges László alpolgármester széles mosollyal fogadja, barátságosan köszönti a szimbolikusan a városért futó érkezőket és az ötletgazda sportembert. A megnyitó beszéd emberségesen rövid és lényegre törő. Gyuri is szót kér: örökre szívébe zárta a maglódiakat – még ha a neveket nem is könnyű megjegyezni. A jeges Dunában erőt merít majd ebből a meleg fogadtatásból, ígéri, és hamar villáminterjúkra váltja a lelkesítő beszédet. Igaza van, nem szabad egy jelképes sporteseményt sem túllihegni, ezúttal pedig nem is lehet. Márton Dóri diákolimpikon megilletődve felmasnizza a maglódi emlékszalagot a kopjafa kitüntető címet viselő vastag ágra, amely 20-án majd Isaszegen, Gyömrőn teljesít jószolgálatot. Viszontlátásra Gyuri!

Nem szégyen a futás, de még hasznos is lehet. Legközelebb pedig talán a közösségi érzés is jobban kidomborodik a maglódi dombok között.

1. kép: A maglódi zászlóval Márton Dóra, mellette fehér polóban Schirilla György

2. kép: Márton Dóra a maglódi emlékszalaggal, Schirilla György a kopjafájával, Kérges László alpolgármester, mögötte a Vörös Oroszlán Lovagrend vitézei

3. kép: Schirilla György villáminterjúja a legifjabb résztvevő anyukájával, Nyikos Eszterrel (aki még a karjában tartja Németh Zsuzsit, és mellette áll  Johanna)