MAGLÓDI HÍRHATÁR - Múltunk darabkái

MAGLÓDI HÍRHATÁR
   
 2023.03.20.
 Hétfő
Ma Klaudia napja van.
Holnap Klaudia napja lesz.
   EUR árfolyam
   ;/Rate Ft
   CHF árfolyam
   ;/Rate Ft
   
   
   
   
   
   

 

MINDEN HÍR | AKTUÁLIS | SZÍNES | VÉLEMÉNY | RENDŐRSÉGI HÍREK | SPORT | KULTÚRA | TÖBB HÍRHATÁR | HELYBEN VAGYUNK!

    
2013. 03. 14. 03:11     


Múltunk darabkái
Március 15-én délben nyitja ki a kapuit Maglódon a Szeberényi Lajos Helytörténeti Gyűjtemény.

 

Március 15-én délben nyitja ki a kapuit a Petőfi téren, az egykori iskolaépületben a Szeberényi Lajos Helytörténeti Gyűjtemény.


A maglódon született Szeberényi Lajos életének és munkásságának mozzanatai nem égtek még bele úgy a helyi köztudatba, mint a Petőfi-hagyomány. Pedig gazdag, sokrétű ez az életút, amelyet érdemes alaposan megismerni. Noha Szeberényi itt „csak” kisgyermekkorát töltötte, de a szülővárosi státus nagyon is fontos, némely esetben ölre mennek érte a települések. Ráadásul ő a helyi lelkész gyermekeként mind az evangélikus, mind a nemzetiségi tradíciónkhoz is ezer szállal kötődik. Selmecbányai iskolaévei alatt pedig éppen Petőfivel köt barátságot, majd annak ellenére ír róla könyvet, hogy egy irodalmi vita véget vet kapcsolatuknak. Bár atyja hivatását is folytatja, de teológusként, hírlapíróként, lapszerkesztőként, költőként, szakíróként, pedagógusként is maradandót alkotott, sőt képviselőként is számon tartjuk. A helytörténeti gyűjtemény egyelőre nem büszkélkedhet Szeberényi-relikviákkal, remélhetőleg ez nem sokáig marad így.

 

A most nyíló kiállításnak részben előzménye volt például a bibliakiállítást is, de az önálló gyűjtemény régóta dédelgetett terve csak napjainkra valósulhatott meg. A korábban nem méltó vagy nem megfelelő helyen őrzött vagy tárolt tárgyak és dokumentumok csak a közelmúltban kerülhettek oda, ahová valók: múzeumba. Talán már így is későn, hiszen a jelenlegi állapot szerint már (vagy még?) nem tudunk berendezni egy teljes, eredeti szobát vagy helységet sem, így a helytörténeti gyűjtemény egy-egy terme különböző részleteket dolgoz fel Maglód elmúlt évszázadainak történelméből.

 

A gyűjtemény kiegészítése természetesen még most sem késő: gondozói és kezelői nap mint nap „vendégeskednek” padlásokon vagy válogatnak konténereket, illetve győzködnek idős embereket az adományozásról. A felajánlások azonban talán nem szűnnek meg később sem. A tablókon, tárlókban és falakon lévő fotókat, tárgyakat, eszközöket nézve mind többen érezhetik majd úgy, hogy személyes vagy családi, esetleg munkahelyi életük egy szeletkéje jobb, ha a várostörténetet segít megérteni, kiegészíteni, kiteljesíteni, mint ha a vitrin mélyén porosodik.

 

A lokálpatrióta helytörténészek közül meg kell említenünk Bakonyi János és Gürtler Magda nevét, munkásságát, előbbi kézirata, utóbbi kötete megkerülhetetlen forrás. A helytörténeti gyűjtemény megalapítását Tabányi Pál polgármester kezdeményezte, néprajzi-muzeológiai feldolgozását Deáky Zita végezte. Somogyváry Mihály, a város első díszpolgára sok-sok kiállítást tervezett-berendezett már számos múzeumban, de valószínűleg sehol nem dolgozott még annyi szikár és mostoha hónapot csak a lelkes honszeretet által fűtve. A gyűjtemény tárgyainak kezelésében és tisztításában, a tárgyak elhelyezésében Temlin János segített.

 

Gyermekeink manapság Monster High-matricákat, Kinder-tojás mütyüröket, groteszk giccsfigurákat gyűjtenek, ezt rágja a lelkükbe, ellenünkben is, az ízlésrombolás és a kortársnyomás. Felnőttként már megengedhetjük azt a luxust magunknak, hogy közös múltunk darabkáit szedegessük össze együtt, aprólékosan, csipesszel – helytörténeti gyűjteménybe.

 

 A helytörténeti gyűjteményről készített galériánkat itt tekintheti meg.

 

 

SZEBERÉNYI LAJOS


Egyházi és pedagógiai író, teológiai tanár. Maglód (Pest megye), 1820. augusztus 15. – Pozsony, 1875. június 4.

 

Gyermekkorát szülőhelyén töltötte. A magyar nyelvet csak 7-8 éves korában, rákoscsabai tanulmányai során sajátította el. Apját, Szeberényi Andrást – aki evangélikus lelkész volt – korán elvesztette. A gimnáziumot Selmecbányán végezte (1830–1839), ahová nagybátyja, Szeberényi János vitte magával. Itt, az Önképzőkörben kötött ismeretséget Petőfi Sándorral. Barátságuknak 1845-ben egy irodalmi vita vetett véget. A teológiát 1841-ben Pozsonyban végezte el, ahol 1839–40-ben országgyűlési beszédeket másolt az Országgyűlési Tudósításokba. Ezt követően jogi tanulmányokat folytatott Pápán.


1846-ban Pestre költözött, és főleg újságírással foglalkozott. 1848-ban munkatársa lett Kossuth Hírlapjának, majd szerkesztője a Népbarát szlovák kiadásának, a Prjat el ludu című forradalmi újságnak. Később az országos rendőrségnél alkalmazták mint fogalmazót. Itt jutott hozzá azokhoz az útlevelekhez, amelyekkel sok társát és önmagát is megmentette. A szabadságharc bukása után Hódmezővásárhelyen bujkált. 1851 őszén a békéscsabai Magyar tannyelvű reáliskola tanára lett. Hamarosan elfogták, de fél év után amnesztiát kapott, s Csabára internálták. A tanítás mellett pedagógiai irodalommal foglalkozott. Több tankönyvet adott ki elemi és reáliskolák számára.


A tanítók részére indította 1855-ben megyénk első szaklapját, a Néptanítók Könyvét, melyet 1861-ben Iskolai Lap címmel folytatott. A Néptanítók Könyvéhez 1856-ban Kis Kert címmel gyermekek számára készült szépirodalmi melléklap is társult. Az önkényuralom időszakának legjelentősebb Békés megyei pedagógiai vállalkozása a Néptanítók Könyve, mivel elsőként próbálkozott azzal, hogy mértékadó és korszerű szakmai irányítást adjon a népiskolai tanítóknak. A folyóirat középpontjában a sokoldalúan művelt pedagógus és a népiskola áll. A kiadvány ellen 1856. január 4-én a hatóságok vizsgálatot rendeltek el alaptalan vádak alapján. Az 1855-ös évfolyamot elkobozták, 1856-tól pedig szigorú ellenőrzés alá vetették. A sorozatos zaklatások miatt Szeberényi elköltözött Békés megyéből.


1857 őszén Makóra távozott lelkésznek. A Néptanítók Könyvét innen szerkesztette tovább Vince Sándorral együtt. Makói tevékenységéhez kapcsolódik a Protestáns Népkönyvtár című folyóirat szerkesztése. 1860 és 1864 között a szegedi evangélikus egyháznak volt lelkipásztora. 1864-ben Pozsonyba került magyar–szlovák papnak és a gyakorlati teológia tanárának. 1865-ben a Kisfaludy Társaság – mely két évvel később tagjai közé választotta – felhívására lefordított néhány száz szlovák népdalt. A dunáninneni evangélikus egyházkerület ez évben jegyzővé választotta, mely tisztséget, valamint a dunáninneni kerületi gyámintézet elnöki tisztét haláláig viselte.

 

Forrás: Csabai életrajzok. (Kézirat.) Békéscsaba 1995. 87–88.

Szerkesztette és összeállította: Grósz Mihály

 

További hírek

  A magyar világsztár férje után nyomoz a rendőrség hűtlen kezelés vádjával
2023. 03. 17. 19:48 hirhatar.hu
  Feltárult Hosszú Katinka titka
2023. 03. 17. 19:48 hirhatar.hu
  Lovagkeresztet kapott a „lúgosorvost” mentegető orvos
2023. 03. 17. 19:48 hirhatar.hu
  Nyomoz a rendőrség a Szálasi-emlékmű miatt
2023. 03. 12. 16:43 hirhatar.hu
  Brutálisan elszabadulhatnak az árak májustól
2023. 03. 12. 16:43 hirhatar.hu
  Bizarr szélsőjobboldali hakni az Edda zenekar nevével
2023. 03. 12. 16:43 hirhatar.hu
  Varga Judit megerősítette, hogy válnak, bár pillanatnyilag férje törölte ezt a bejegyzést
2023. 03. 08. 17:23 hirhatar.hu
  Egy év alatt a Jobbikból a DK-ba ejtőernyőzött az országgyűlési képviselő
2023. 03. 08. 17:23 hirhatar.hu
  Magyarország költi a legtöbbet az egyházakra az egész Unióban
2023. 03. 08. 17:23 hirhatar.hu
  A Ficsak nem csak a farsangot tiltaná be, de az energiaitalokat is a dohányboltokba száműzné
2023. 03. 05. 12:37 hirhatar.hu





IMPRESSZUM | MÉDIAAJÁNLAT | SZABÁLYZAT | HÍRLEVÉL

(c)2o15 Hírhatár Lapcsoport