Sarankó László már több éve szervez karácsonyi ételosztást a Maglódi Katolikus Egyházközség udvarán, illetve közösségi termében.

December 25-én és 26-án 200-200 adag került a legmegfelelőbb helyre idén is. Ételhordókban az otthonmaradók is kaphattak a meleg ennivalóból. A gyerekeknek csokoládét, játékot csomagoltak. Képünk a 26-ai székelykáposzta porciózását örökítette meg. Bár a vendéglátók mindent elkövetnek, hogy senki se érezze kellemetlenül magát, sokakat feszélyez kiszolgáltatott helyzete (ezért látszanak csak a jótékony szakácsok a képen). Némelyeket úgy kell berimánkodni a kapuból.

A kedélyesség csalóka. Mosolyog, mosolyog az ember, ahogy „illik” ilyenkor. Mosolyogva kérdezi: „És kályhád van-e?” Sőt fülig érő szájjal válaszolják is, hogy „Persze! Ha a macskám mellém fekszik…” A gyakran elhangzó kérdés nem tolakodó, nem is sértő szándékú, ugyanis a barátok adományaiból, illetve az erre a célra gyűjtött perselypénzből az ételosztás után fennmaradó nagyobb összegből tűzifát vásárolnak, amelyet január elején fognak szétosztani.

(A „macskás” ember sajnos nem kaphat fát, mert lakhelye nem alkalmas fűtésre, így kályhája sincs.)

Képünkön középen Sarankó László, világos dzsekiben fia, Sarankó Gergely, szürke pulóverben pedig Lesti Péter.