|
|
|
Tweet |
|
|
|
189 évvel ezelőtt, 1824. március 26-án született Maglódon Szeberényi Andor evangélikus lelkész, szerkesztő.
Lassan, komótosan rögzül az író, költő, hírlapíró, szerkesztő, műfordító, szakíró és ügyvéd és teológus, lelkész és tanár és képviselő Szeberényi Lajos neve, munkássága a maglódi tradíciókra büszke lokálpatrióták tudatában. A képviselő-testület 2012. március 21-ei ülésén a helytörténeti gyűjteményt a könyvtárral közösen nevezte el a Kisfaludy Társaság tagjáról Szeberényi Lajos Városi Könyvtár és Helytörténeti Gyűjteményként (hiszen mindkettőt a MagHáz működteti). Ám Szeberényi András maglódi evangélikus lelkésznek a legidősebb, Lajoson kívül több gyermeke is volt.
189 évvel ezelőtt, 1824. március 26-án született Maglódon Szeberényi Andor evangélikus lelkész, aki ifj. Maglódi álnév alatt publikálta műveit. Szeberényi nyolc éves volt, amikor elhunyt itt szolgáló édesapja. Ötödmagával jutott árvaságra. Édesanyja, Krizsek Katalin nem segíthette, így tanulmányait az őt örökbe fogadó keresztatyja támogatta Jolsván, majd Sajó-Gömörben. Selmecbányán már nagybátyja pártfogolta, keresztapja halála után. Az itteni ötéves tanulmányok alatt (bátyjához hasonlóan) maga is barátságot kötött Petőfi Sándorral. Teológiát Pozsonyban hallgatott, szabadidejében pedig a Lepke című szépirodalmi lapot szerkesztette, illetve a Védegylet díjnoka volt.
1845-ben fogadta el szülőhelyén, Maglódon a községi jegyzőséget, és a jogtudományokban képezte tovább magát. A jogi vizsga letétele (1846, Kecskemét) után fölesküdött királyi táblai hites jegyzőnek. 1849-ben Debrecenben fogalmazói ranggal és díjjal nevezték ki a hivatalos lap, a Közlöny korrektorának, egyúttal belső munkatársa lett a kormány által kiadott Priatel ludu című szlovák nyelvű lapnak is. A nyomdai személyzet elmenekülése után ő nyomatta ki Kossuth Lajos lemondó okiratát és Görgey Artúr diktátori proklamációját.
A világosi fegyverletétel után bujdosnia kellett, majd Békéscsabán Broszmann Dániel lelkész-esperes mellett káplánként tevékenykedett. 1850. szeptember 26-án szentelték fel. Makóra 1853-ban hívták meg első paptanítónak, ahol is meghonosította (Magyarországon elsőként) az acélharangokat. 1855 végétől Nagylakon választották meg lelkésznek, míg Makón bátyja került a helyére. Szeberényi Andor 9 évig mint körlelkész, további 9 esztendeig pedig mint jegyző működött, három hónapig pedig helyettes esperes is volt, valamint öt évig gyámintézeti elnök. Nagylakon takarékpénztárt is létesített 1873-ban, amelyet ettől kezdve elnökölt. 1878-ban országgyűlési képviselővé választották, három évig képviselte a nagylaki választókerületet. 1895. január 1-jén hunyt el.
Cikkei, írásai 1846-tól jelentek meg, részben szlovákul. 1857-ben a Lombok a reformatio történetéből című műve miatt eljárás indult ellene. Főbb művei: Egyház és oskola. Vallásos és növelési zsebkönyv (Szarvas, 1853); A makai ág. h. ev. fiók gyülekezetnek anyaegyházzá lett kinyilatkoztatása s első rendes lelkésze bevezetésének ünnepélye. 1854. febr. 19. beszéde (Szarvas, 1854); A szamosfalvi tanító. Növelészeti iránybeszély (dicséretet nyert pályamunka, Szeged, 1861); .Az 1791. pesti ág. hitv. zsinat történelme (Pest, 1869). Slovaci a Svoboda. (A szlovákok és a szabadság, Turócz-Szent-Márton, 1887); Nagylak múltjához (Budapest, 1892).
Szeberényi e szavakkal zárta makói beiktatási beszédét: „Ezt akartam Atyámfiai, midőn először szólok hozzátok mint beiktatott lelkészetek, szívetekre kötni. O vajha ne volnék pusztába kiáltott szózat! O vajha szavaim ama mustármag, kebletek pedig a jó föld lenne, hogy így egyházunk fája sikeres növésnek örvendhetne. Részemről ezennel adom szavamat, hogy rajtam a szent akarat nem múlik. Én a lobogót megragadom, és ti mintegy szent lélektől áthatva jertek utánam. Én a kormány evedzőt másnak nem engedem, hogy kormányom alatt az ígéret földjét elérhessük.” |
|
|
|