MAGLÓDI HÍRHATÁR - Élő hagyományunk nemzeti kulturális örökség

MAGLÓDI HÍRHATÁR
   
 2018.09.18.
 Kedd
Ma Diána napja van.
Holnap Vilhelmina napja lesz.
   EUR árfolyam
   </R Ft
   CHF árfolyam
   </R Ft
   
   
   
   
   
   

 

MINDEN HÍR | AKTUÁLIS | SZÍNES | VÉLEMÉNY | RENDŐRSÉGI HÍREK | SPORT | KULTÚRA | TÖBB HÍRHATÁR | HELYBEN VAGYUNK!

    
2018. 09. 14. 21:49     


Élő hagyományunk nemzeti kulturális örökség
A Szellemi Kulturális Örökség Nemzeti Jegyzékén a maglódi pünkösdi evangélikus templomdíszítés.

Országos, kiemelt érdeklődés középpontjába került, és különösen ritka elismerésben részesült Maglód. A Szellemi Kulturális Örökség Nemzeti Jegyzékére, 32. örökségelemként felvették a pünkösdi evangélikus templomdíszítés helyi, élő hagyományát.

 

Az Egyesült Nemzetek Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete (UNESCO) által 2003-ban elfogadott, a szellemi kulturális örökség megőrzéséről szóló egyezménynek 161 állam a részese. Hazánk 2006-ban nem csupán csatlakozott hozzá, de az első közgyűlésen, majd 2014-ben is megválasztották 4 évre a Kormányközi Bizottságba. Magyarországon 2009-től a szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum a Szellemi Kulturális Örökség Igazgatósága révén koordinálja az egyezmény állami végrehajtásához kapcsolódó szakmai feladatokat.

 

Mi a szellemi kulturális örökség? A közösségekhez szóban, tudásban, képességekben, szokásokban kapcsolódó, élő kulturális gyakorlat, amely örökség nemzedékről nemzedékre hagyományozódik. E közösségek a szellemi örökségüket újrateremtve erősítik közös identitásukat és a folytonosság otthonos érzését. Az egyezmény célja e közösségi gyakorlatok megőrzése. Az örökségelemek védelme a kulturális sokszínűség kölcsönös elismerése révén tudatosítja a nem feltétlenül tárgyiasult kifejezési formák jelentőségét is.

 

Az Unesco 2009 óta létező, a részes államok felterjesztésein alapuló nemzetközi reprezentatív listáján 4 magyar örökség kapott helyet : a mohácsi busójárás, a matyó népművészet, a solymászat és a kékfestés. A táncház mozgalom, majd a népzenei örökség Kodály-módszer szerinti ápolása a legjobb megőrzési gyakorlatok regiszterében található. A részes államok maguk is nyilvántartják a saját szellemi kulturális örökségüket a nemzeti jegyzékükben. A magyar jegyzékre az elmúlt 10 esztendőben 31 elemet vettek fel. 

 

Szeptember 14-én 11 órakor nyitotta meg a Miniszterelnökség közszolgálatért felelős államtitkára, Tuzson Bence a Kulturális Örökség Napjai rendezvénysorozatot. Az Országház Vadásztermében megrendezett ünnepségre meghívást kapott Maglódról Németh Mihály evangélikus lelkész, Koltay Erika néprajzkutató, mint a „Pünkösdi templomdíszítés Maglódon - Evangélikus tavaszköszöntő egyházi szokás” című felterjesztés készítői, Tabányi Pál polgármester, Kérges László egyházközségi felügyelő, alpolgármester és Varga Zoltán, a Szeberényi Lajos Városi Könyvtár és Helytörténeti Gyűjtemény vezetője.

 

Tuzson Bence Kodály Zoltán gondolatát idézte: „A kultúrát nem lehet örökölni. Az elődök kultúrája egykettőre elpárolog, ha minden nemzedék újra meg újra meg nem szerzi magának.” A kultúra tehát folyamatos újrateremtést igényel, és mert valamire való nemzet nem lehet meg jövőkép nélkül sem, a kormány mindezt együtt kívánja szolgálni a családtámogatás rendszerével, az ehhez felzárkóztatott gazdaságfejlesztéssel. Mindez azonban kultúra nélkül nem ér semmit. Az államtitkár az ingyenes épületlátogató hétvége eseményeihez kapcsolódóan az épített örökséget külön kiemelte (284 műemlék nyitja meg most kapuit, köztük 70 csak ebből az alkalomból látogatható). Mert az épületek által nem a múltat kell önmagában megmutatni a jövőnek, hanem funkciókkal kitöltve úgy kell újjáteremteni ezeket, hogy lelkük legyen, hogy aktuális üzenetet hordozzon a ma és a jövő számára egyaránt. Ezért nem „jó” szó a ’műemlék’, mert az épület nem ’emlék’, hanem élő jelentést hordozó, velünk lélegző, létező funkció. Pénzre és szemléletváltásra egyaránt szükség van e téren. Az államtitkár arra kérte az ünnepség résztvevőit, hogy mivel az ország kultúrája a kis közösségekben rejlik, általuk összegződik a nemzet kultúrája, ezért gyermekeiknek, unokáiknak is mutassák meg örökségünket, mondják el nekik személyesen saját történeteiket!

 

Fekete Péter, a Miniszterelnökség kultúráért felelős államtitkára az épp 10 éve létrejött magyar nemzeti jegyzéket méltatta. A mai nappal 35 eleművé vált jegyzék mögött álló közösségek és hagyományaik bizonyítják, hogy van értelme küzdeni szívügyeinkért, mert az elismerés és az új inspiráció új értelmet is ad a munkának, és segíti is az önazonosságtudat erősödését.

 

Dr. Cseri Miklós, a szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum főigazgatója méltatta azt a 4 új örökségelemet, amelyek most kerültek fel a magyar nemzeti jegyzékre. A maglódi pünkösdi templomdíszítés mellett oklevéllel ismerték el a magyar vadászati hagyományokat, a szegedi papucs készítésének és viselésének élő tradícióját és a magyarországi lipicai lótenyésztést is. 

 

Dr. Csonka-Takács Eszter, a Szellemi Kulturális Örökség Igazgatóságának vezetője külön kiemelte a maglódi felterjesztés szakmai kiválóságát. Lapunk többször foglalkozott már a Maglódon zöldágazásnak is nevezett pünkösdi templomdíszítés szép, helyi evangélikus szokásával, amelyet a 16. sz. közepén a törökök elől menekülő, majd a Felvidékről visszatelepülők hoztak magukkal. Az A szellemi kulturális örökség nemzeti jegyzéke és jó megőrzési gyakorlatok, 2008–2018 c. kiadvány is leírja: a középkori eredetű hagyomány nyomán hímzett kendőkkel, generációkon át örökölt keszkenőkkel, piros szalagokkal ékesített májusfákat, fiatal nyárfákat állít a közel 850 főt számláló Maglódi Evangélikus Egyházközség az oltárhoz és a piros virágokkal díszített padok végéhez. A dr. Cseri Miklós által elmondott méltatás kiemelte: közösségünk a közép-európai agrártársadalmak ünnepeinek kifejezésére szolgáló eszközkészletből merít, mégis sajátos, egyedi e tradíció. A hagyomány megőrzése érdekében pedig együttműködik az evangélikus egyházközséggel a város önkormányzata, a Szlovák Nemzetiségi Önkormányzat, illetve hagyományőrző civil szervezetek. A helytörténeti gyűjteménynek is fontos szerep jut Maglódon. Ez a tradíció így nemcsak kifejezi a vallási gyakorlatot, az etnikai hovatartozást, hanem a fiatalabb generációk számára is átélhető, fokozva az összetartozás érzését.

 

1. kép: A „Pünkösdi templomdíszítés Maglódon – Evangélikus tavaszköszöntő egyházi szokás” c. felterjesztés készítője Németh Mihály evangélikus lelkész (jobb szélen) és Koltay Erika etnográfus, mellette (balról) Tuzson Bence államtitkár és Kérges László evangélikus felügyelő, alpolgármester, illetve Tabányi Pál polgármester (balszélen)

2. kép: Az Országház Vadászterme, az 1. sorban a felterjesztések készítői

3. kép: A maglódi pünkösdi evangélikus templomdíszítés Kákonyi András fotóján

4. kép: A Szellemi Kulturális Örökség Nemzeti Jegyzékére idén felvett örökségelemek felterjesztői Tuzson Bence (jobbról a 3.) és Fekete Péter (balról a 3.) társaságában


A Maglódi Evangélikus Egyházközség közelménye közösségi oldalukon olvasható


Kapcsolódó cikkeink:

Pünkösdi zöldágazás a maglódi evangélikusoknál

Pünkösd Maglódon






További hírek

  Megújul a patakparti játszótér
2018. 09. 18. 00:40 maglodi-hirhatar.hu
  Utcazene, térzene
2018. 09. 17. 11:40 maglodi-hirhatar.hu
  Élő hagyományunk nemzeti kulturális örökség
2018. 09. 14. 21:49 maglodi-hirhatar.hu
  Eső után
2018. 09. 02. 18:18 maglodi-hirhatar.hu
  Európa-bajnok maglódi mazsorettek
2018. 08. 27. 13:18 maglodi-hirhatar.hu
  Patakparti sportpark
2018. 08. 24. 14:41 maglodi-hirhatar.hu
  Hadd legyünk itthon Maglódon!
2018. 08. 22. 03:00 maglodi-hirhatar.hu
  Égő gaz
2018. 08. 21. 00:56 maglodi-hirhatar.hu
  Ön kicsoda – és miért?
2018. 08. 20. 23:28 maglodi-hirhatar.hu
  TAK-TAK-TAK: lakossági fórum
2018. 08. 15. 15:40 maglodi-hirhatar.hu





IMPRESSZUM | MÉDIAAJÁNLAT | SZABÁLYZAT | HÍRLEVÉL

(c)2o15 Hírhatár Lapcsoport