A 24. óra vége felé járunk, amikor még begyűjthetők azok a régi fotók, amelyek a kétarcú Maglód múltját megmutathatják, mondta Tabányi Pál polgármester a Beszélő képek – Maglód közösségi élete múlt századi fényképek tükrében című kiállítás megnyitóján október 27-én este a MagHázban.

A település kétarcú, folytatta, mert az 1700-as években paraszti gyökerű tótokkal népesítették újra be, az 1900-as években viszont főként a fővárosi polgári rétegek kiköltözése volt a meghatározó. Sok víz lefolyt azóta a nevenincs patakunkon, eltünedeznek a parasztházak és a szérűs kertek, ezért köszönet illeti a Miskolci Egyetem dr. Kotics József vezette Kulturális és Vizuális Antropológiai Intézet hallgatóiból álló kutatócsapatot, akik májusban mintegy 25 család fényképgyűjteményének digitalizálásából készítették a mostantól látható tárlatot. Ez a munka szervesen illeszkedik abba a helytörténeti törekvésbe, zárta a polgármester a köszöntőjét, amelynek során évtizedes készülődés után megnyílhatott a Helytörténeti Gyűjtemény majd a Tájház, és elindulhatott a rendszeres kutatás.

Dr. Kotics József elmondta a megnyitóra érkező népes közönségnek, hogy 5-6 évvel ezelőtt egy Miskolc környéki, elnéptelenedő, 300 lelkes településen végeztek először ilyen gyűjtőmunkát, de a 2 feladat akkor is nagyon különböző, ha az egyhetes maglódi terepmunka még csak a kezdet. 63 fotót állítottak ki, további 120-at kivetítettek, és mintegy 450 digitalizált fotó van a tarsolyukban. Alaposan válogatni kellett tehát. A képeket azonban mindenképpen vissza akarták „adni” a maglódiaknak. Azokat a fotókat, amelyekről mindenki más-mást olvashat le (képaláírás híján): a kívülálló életformákat, életképeket, munkafolyamatokat, ünnepeket, egyházi eseményeket,lakodalmakat, az itteniek pedig saját életük lenyomatait… A megőrzött képek értékekről, szimbólumokról regélnek. Az életformák pedig akár meg is változhattak, mégis van folyamatosság. Érdemes megnézni a kiállítást, akár azért, hogy egykori életünk emlékeit idézzük fel, akár azért, hogy a többiek felfedezhessék mindezt maguknak.

Köszönet illeti a kutatómunkáért és a kiállítás megszervezéséért az antropológushallgató Angyal-Horváth Zulimát, Kiss Kornéliát, Kolozs Kingát és Palásthy Istvánt, különösen pedig a Miskolcon végzett, maglódi Kodaj-Horváth Rékát, a kutatómunka kezdeményezőjét.

Köszönet a fotókért Bertalan Timeának