|
|
|
Tweet |
|
|
|
Nem magamról beszélek. A személyességgel csak hitelesítem a szót. Életem legsúlyosabb születésnapi „ajándékát” kaptam Reitz Jánostól. Pedig nem ismertem.
3,5 éve, amióta itt dolgoztam a MagHázban, mindennap elrobogtam 10-szer, 20-szor, 100-szor két festmény előtt a könyvtár előterében. Miután Babos László „Maglódi házaspár” című művéhez Vörösmarty Mihály „Gondolatok a könyvtárban” verse nyomán egyfajta könyvtári hitvallást készítettem, nagyképű elégedettséggel jöttem-mentem Reitz János két festménye előtt. Azt sem tudtam jószerével, ki ő, csak annyit, hogy maglódi autodidakta festő. Jártam-keltem a megbocsátónak tűnő, barázdált öreg angyal arcok előtt, még a címüket sem kérdeztem meg, annyira nyilvánvalónak tűnt a két templom nyomán. Nagyot tévedtem. Meg kellett volna nézni a képek hátulját: „A maglódi evangélikus hívek a mennybe mennek”, A maglódi református hívek a mennybe mennek”. A templom és az ember tehát egyaránt fontos. Nem vettem észre.
– Majd megkeresem ezt a jóembert, egyszer biztos megkeresem, és kifaggatom, honnan ez a tragikus ábrázolásmód, honnan a barázdák, honnan a falakról „lecsorgó vöröslő fájdalom”? – odáztam el minduntalan, és minden fontosabb volt: könyvek, újságok, a MagHáz.
Tavaly októberben érkezett a hír: elhunyt Reitz János. 80 éves volt. Hová halogattad volna, te, te, te… azt az életútinterjút, azt a művészportrét?!? Akkor már rohangálhattam fűhöz-fához.
– Ki volt? Mit festett még? Hol élt? – Hol élt? Az Andrássy utca 6. szám alatt – mondták.
HOL?!? 50 méterre onnan, ahol én lakom? És mégsem „találtam” meg? Mégsem „találtam” rá? Nem, ha nem kerestem igazán. Ott járt-kelt Maglód felbecsülhetetlen értékű-lelkű festőpoétája az orrom előtt, és nem láttam meg.
Kegyelemdöfés: olvasom a szép nekrológot – Reitz János a születésnapomon halt meg. Életem legsúlyosabb születésnapi „ajándékát” kaptam Reitz Jánostól. Nem rágom senki szájába a tanulságot.
Isten bocsássa meg nekem az elmaradt életútinterjút! Isten bocsássa meg nekem az elmaradt művészportrét! Isten bocsássa meg mindannyiunknak a mulasztásainkat Reitz Jánossal szemben! – Kiállításunk vezeklés.
Varga Zoltán (Elhangzott 2017. január 20-án, Reitz János „A régi öregek mind elmennek” c. kiállításának megnyitója előtt.)
1. kép: Bertalan Tímea fotóján Reitz János leánya, Reitz Anna és gyermekei, Berta Magdolna és Gábor dr. Patkós József kiállításmegnyitó beszédét hallgatják 2. kép: A maglódi evangélikus hívek a mennybe mennek 3. kép: A maglódi református hívek a mennybe mennek
Reitz János kiállítása 2 hétig látogatható a MagHáz nyitva tartási idejében, hétköznap 8-tól 20 óráig. Reitz János unokája, Berta Gábor honlapot készített nagyapja munkássága előtt tisztelegve. Kérjük, akinek Reitz János alkotása van a birtokában, a mű fotójának elküldésével járuljon hozzá az életmű teljesebb dokumentálásához!
|
|
|
|