A nagyváros a profán világ jelképe. Eredetileg tehát (2007-től) a modern metropoliszokban hirdették meg a Szakrális Művészetek Hetét. Néhány éve már a Nyitott Templomok Éjszakáját is e keretekben rendezik. Csakhogy a kisebb településeken is van létjogosultsága annak, amit a városmisszió hirdet. „A szent művészet az életszentség művészete. Célja, hogy az ember Isten legszebb templomává növekedjék, aki Jézust forró szeretettel fogadja, éli, sugározza és adja. Az ars sacra a legszebb templomért van” – állítja Zatykó László ferences szerzetes. Mindegy, hogy az ember New Yorkban, Budapesten vagy az agglomerációban, kis faluban él-e, alkot-e.

Első alkalommal – Maglódon pedig elsőként – csatlakozott az evangélikus gyülekezet a Nyitott Templomok Éjszakája rendezvénysorozathoz. Igaz, a szüreti bál kemény konkurenciának bizonyult 2012. szeptember 15-én. A 100 éves jubileumát a napokban ünneplő református gyülekezet programjait is bizonyára be lehetett volna úgy illeszteni e keretekbe, hogy inkább erősítsék egymást. Az érdeklődők viszonylag kis létszáma azonban mit sem ártott az áhítatnak.

Németh Mihály lelkész (oldalsó képünk) úgy mutatta be az evangélikus templomot, illetve a gyülekezet történetét röviden, hogy még inkább meggyőződhettünk a csatlakozás értelméről. Városunké ugyanis az egyik legszebb magyar evangélikus istenháza. Értékét növeli arányos elrendezése és részben még eredeti berendezése. Az 1770-es években készült a nagy- és a kiskarzat is. Az előbbi festményei közül az elsőn az Ószövetség népe átadja a Szentírást az Újszövetség népének; a másodikon Dávid király hárfázik; a harmadikon Ábrahám kész lenne feláldozni fiát; a negyediken Jákob lajtorjája látható; az ötödiken Illés próféta tüzes szekéren emelkedik az égbe; a hatodikon Jézus a mennybe megy. A fa szószékkosár és a hangvető is az 1770-es évekből származik. A szószéken aranyozott keretben három festmény található. A középső egyedülálló hazai viszonylatban is, ugyanis a magvető melletti alak Luther-kabátban imádkozik. A magvető példázata Maglódon, tekintettel a településnév etimológiájára, többszörös szimbolikát hordoz. A fölötte olvasható, János evangéliuma 15. részének 5. verséből származó latin nyelvű felirat, „Sine me nihil” („Nélkülem semmit”) értelme: semmit sem ér a lelkész mégoly áldozatos szolgálata, azaz magvetése, ha nincs rajta Isten áldása. 2001 nyarán lopták el az oltárral kb. egyidős, 1782-ből származó Keresztelő Angyal fa szobrát. A tökéletes testarányú, klasszikus szépségű műalkotást a Magyarországi Evangélikus Egyház legszebb ilyen jellegű alkotása volt; a szószék alatt állt, a keresztelő tálat tartotta. Enes Nagy Sándor készítette el a szobor másolatát.

II. József türelmi rendelete csak torony és harang nélküli templomok építését tette lehetővé az evangélikusok számára is, így az 1720 körül épült Harangláb mintegy 200 méterre áll Isten házától. Három harangjának legrégebbike az 1723-ban Budán öntött kisharang.

A Magdala Kórus egyházzenei koncertje Simon Barbara vezetésével a templomban kezdődött, és a Haranglábnál ért véget (fölső és alsó képünk) – pedig hosszan hallgattuk volna még... A Haranglábnál fúvós zenével emelt az éterbe Kérges László, a gyülekezet felügyelője. Rövid áhítattal fordult valóban estébe az első maglódi szakrális művészeti program.

Az evangélikus templom részletes története itt olvasható.

Íme, a bizonyíték: egyedülálló szépségű a maglódi evangélikus templom!

Tekintse meg a Nyitott Templomok Éjszakájáról szóló galériánkat itt!