Maglód szélén, közel az Öreg temetőhöz, éppen két buszmegálló között erőteljes kutyacsaholás vegyül a Sugár utca mozgalmas zajába. Díjnyertes pulikutyák őrzik itt „szabadidejükben” otthonukat. Szabóné Iványi Katalin már évtizedek óta foglalkozik kutyatenyésztéssel, és számos nagyszerű sikert ért el. A szoba egyik sarkában 240 serleg, kupa és díj tornyosul a polcokon, a rozettákat már meg sem számolom.

A kutyatenyésztés és a kiállításokon való részvétel nyilvánvalóan rengeteg időt igényel, így először arról kérdeztem Katalint, mikor adta fel az állását, hogy csak a pulikkal foglalkozzon.

Szabóné Iványi Katalin: Egy nagykereskedelmi cég számítástechnikai osztályán dolgoztam csoportvezetőként a belvárosban, mielőtt nyugdíjba vonultam. A kutyatenyésztés a „hobbink”: a férjemé és az enyém. Ezt mind munka mellett, vállalkozás mellett csináltam. Eleinte bernáthegyivel, később pulival.

Maglódi Hírhatár: Hogyan került kapcsolatba a pulikkal és ezzel a pályával? A belvárosban?

SZIK: Harminc éve kezdtem a kutyatenyésztést. Akkor a férjem bernáthegyiekkel foglalkozott, így volt rálátásom a szakmára. 1987-ben került hozzánk az első puli, annak idején jelző-kutya céllal szereztük be. A bernáthegyik mellé kellett egy éber házőrző kiskutya. Két évvel később kaptam egy másikat is – és kezdődött a pulitenyésztés.

MHH: A puli tehát pásztorkutya létére kiváló házőrző is?

SZIK: Igen. Azért rendkívüli fajta, mert minden megvan benne: rendkívül jó házőrző, imád dolgozni, de játszani is. Mindent észrevesz! Szoktuk is mondani: ha megmozdul egy falevél, azt is érzi és jelzi.

MHH: Mikor vett részt az első kiállításon?

SZIK: Amikor az első pulim elérte a 9 hónapos kort (ami előtt nem érdemes versenyeztetni), rögtön részt vettünk egy CACIB-kiállításon. Ezt 1998-ban rendezték Budapesten, a Népstadion szoborparkjában. Ez az első pedig olyan jól sikerült, hogy utána folyamatosan neveztünk versenyekre.

MHH: Hogyan zajlik le egy ilyen verseny?

SZIK: Ezek a kiállítások tulajdonképpen szépségversenyek, ahol a fajtastandard szerint bírálják el a kutyákat. Az osztályában kitűnő minősítést kapó konkurál a többi osztálybeli kitűnővel. Ezek közül a kitűnők közül kerül ki az osztály győztese, az első helyezett. De itt még nincs vége: az osztálygyőztesek is versenyeznek egymással, és közülük fogják kiválasztani a fajtagyőztest, aki a best in show-ban képviseli a fajtát.

MHH: Mit is jelent, hogy fajtagyőztes?

SZIK: Az a kutya, amelyik a fajta reprezentánsa, tehát a fajtát a legjobban tudja képviselni.

MHH: No és a best in show? Ha jól értem, eddig puli puli ellen versenyzett, de itt már különböző fajtájú kutyákat mérnek össze?

SZIK: Igen, itt 10 fajtacsoport van, a puli ezekből az egyesbe tartozik más juhász- és pásztorkutyákkal együtt, nemcsak magyar, hanem például angol vagy belga fajtákkal is. Minden fajtacsoportból kiválasztanak egy győztest, azaz ezek mind másfajták. A 10 különböző fajtájú győztes kutya közül pedig kiválasztják a kiállítás legszebb kutyáját, azaz a best in show-t. A végső győztes nagy serleget és rozettát kap. Egyébként mi gyakran értünk el ilyen címet: 2007-ben négyszer is. Ugyanebben az évben Szilvásváradon a CACIB-kiállításon egy lipicait nyertünk.

MHH: Egy kutyatenyésztő mit kezdhet egy lipicai lóval?!

SZIK: Végül is elhoztuk, de a férjem egyik barátjánál helyeztük el.

MHH: Milyen nemzetközi kiállításokon vettek még részt?

SZIK: Voltunk Dortmundban, Potsdamban, Valenciában, Genovában, Zágrábban, Brnóban, Pozsonyban, Brüsszelben, Bernben, Tulln és Celje városában, valamint idén Salzburgban.

MHH: Mi a különbség a világvárosokban és a nem annyira ismert helyeken megrendezett kiállítások között?

SZIK: A nemzeti CAC-kiállításokat kell megkülönböztetni az akár itthon, akár külföldön bárhol megrendezett CACIB-kiállításoktól. A CACIB-kiállítások viszont, függetlenül a helyszíntől, mind egyenrangúak. 2013-ban Magyarország fogja megrendezni Budapesten a világkiállítást, és a magyar fajtáknak itt ingyenes lesz a nevezés. Engem ért az a nagy megtiszteltetés, hogy a világkiállításon a pulit fogom bírálni.

MHH: A CACIB-kiállítások előtt át kell esni magyarországi szűrőn?

SZIK: Nem. Az adott országban meghirdetik a versenyt, és ott kell jelentkezni. A CACIB-kiállításokon korlátlan számú jelentkezést elfogadnak, mivel az a cél, hogy minél többen részt vegyenek rajta. Arra a napra utazunk ki, amikor a pulikat bírálják a világkiállításon.

MHH: A kutyák hogy bírják az utazást?

SZIK: Nagyon jól. Megesett, hogy béreltünk egy lakóautót, kialakítottunk nekik egy helyet, és ott utaztak. Két hétig tartott az út: először Ausztriába és Svájcba mentünk versenyezni, de a végső célállomásunk a brüsszeli világkiállítás volt, melyet meg is nyertünk. Repülőn viszont csak kölyköket utaztatok. Olyan helyre nem megyek kiállításra, ahová felnőtt kutyával repülővel kellene mennem.

MHH: Akkor még egy kis fogalmi tisztázás: mi a Champion kiállítás? A champion címet is versenyen nyerik, mint a best in show-t?

SZIK: A Magyar Ebtenyésztők Országos Egyesülete (MEOE) által minden évben megszervezett kiállításon csak champion címet elért kutyák indulhatnak. Szabályzat írja elő, hogy mi mindent kell teljesíteni ezért a címért. Mondhatni: a győztesek győztesei indulnak ezen a kiállításon. Februárban Pamaccsal vettünk részt egy ilyen kiállításon. Ez a kutya nyerte 2007-ben a best in show-kat. Fajtagyőztes lett februárban, a mostani best in show programban pedig legszebb magyar fajta és a legszebb veterán. Két éve is indultam ezen, a végén bent voltunk az első háromban. Ezek nagyon nagy sikerek!

MHH: Olvastam, hogy 1999 óta a Hungária Puli Klub elnöke is. Ez milyen feladatokkal jár?

SZIK: A Puli Klub feladata, célja valamennyi pulitenyésztő összefogása. Ez tulajdonképpen egy fajtagondozó klub, vagyis a fajta tenyésztésével, törzskönyvezésével kapcsolatos döntések a Puli Klub döntései alapján történnek.

MHH: 2001-ben elvégezte a MEOE által meghirdetett bírói tanfolyamot, hogy így is óvhassa a fajt, írja a honlapukon. Hogyan tudja védeni ezzel a pulikat?

SZIK: Ez a tanfolyam azért fontos, mert bíróként felhívom a tenyésztő figyelmét a kutyája hibáira, és ezáltal tovább tudunk lépni, képesek vagyunk javítani a minőségen.

MHH: Mikor járt legutóbb bíróként versenyen?

SZIK: Egy hete bíráltam komondorokat, a következő hétvégén pedig pulikat fogok.

MHH: Nem összeférhetetlen, hogy bíró és tenyésztő is?

SZIK: Erre szigorú szabályok vonatkoznak. Ha bíróként fölkérnek, a tenyészetem kutyái nem jelennek meg azon a kiállításon. Ha viszont vannak kutyáim is, és nem bíráskodom, nyugodtan megjelenhetek a kiállításokon.

MHH: A versenyeken mit néznek a pulikon? Mi az a standard, aminek meg kell felelni?

SZIK: A puli standard szerint: középméretű, quadratikus felépítésű, egész testét egységes, homogén szőrzet borítja, amely általában zsinóros. Nagyon szép, kerek, mosolygós, jól ernyőzött feje van, ugyanis bármennyire takarja a szőrzet a fejét, a nyelve, a szája egy picit mindig kilátszik, és ez kedves arckifejezést ad a pulinak. Mozgása rendkívül élénk, pattogós. Négy színváltozatban fordul elő: leggyakoribb a fekete, a fehér, de néhány maszkos fakóval is találkozhatunk, elvétve szürkével is.

MHH: Térjünk vissza a versenyekről a kutyatenyésztésre! Hány pulit tartanak?

SZIK: Az évek alatt egyre többen lettek. Eleinte, ugyebár, csak egy volt, majd egy pár, aztán azok szaporodtak. Az utódokból megtartottam néhányat, hiszen ebből áll a tenyésztés. Igyekszem a legjobb egyedeket magamnál tartani, hogy a tenyészetemet tovább tudjam építeni, újabb kiállítási egyedeket tudjak nevelni. A puli, hála Istennek, nagyon egészséges, szívós fajta: hosszú életű, és soha semmi probléma nincs vele. Most is van például 15 éves pulim is. 10-15 év alatt úgy megszaporodott az állomány, hogy a fele már „nyugdíjas”, azaz nem járnak már kiállításra, nem is tenyésztek velük, csak élik a boldog öreg éveiket. Nálam a „nyugdíjasokkal” együtt 15-16 puli szokott lenni. De ez több mint 10 éve ennyi, mert soha nem vállalom túl magam. Az az ideális, ha az öregek is nyugodtan tudnak élni, nem pedig falkában.

MHH: A kiskutyák adás-vétele biztosan sok kutyaszerető embert érdekel.

SZIK: Az évek során a nagy baráti és ismerősi körömből folyamatosan keresik a kicsiket, mert aki egyszer vett már tőlem, az 15 év múlva újra megkeres, ha a pulija elpusztult. Aki pedig visszatér, az elkötelezte magát a fajtának, és ennek nagyon örülök. Innen is tudom, hogy ragaszkodik a pulihoz, és jó helye lesz a kutyának. Szerencsére a leendő gazdák keresnek engem, és nem fordítva.

Amikor elkezdtem kutyázni, még Szentmihályon laktunk, utána átköltöztünk Mátyásföldre, aztán a kutyák miatt kijöttünk Maglódra. Itt tágasabb a telek, ugyanis a mögötte elterülő szántóföldet is megvettük. Így 1000 négyszögöles a telkünk. Nem értesítettem mindenkit a költözésről, mégis megtaláltak sokan, akik kutyát szerettek volna venni.

MHH: Csak a telekméret vonzotta Maglódra?

SZIK: Nagyon sok helyen néztünk ingatlant, de azért döntöttünk Maglód mellett, mert itt hátul nincsenek lakóházak, így a pulik ugatása nem zavarja a szomszédokat. Fontos szempont volt még, hogy közel van Pesthez és a repülőtérhez is, ráadásul főútvonal mellett fekszik. Így mi is könnyen utazunk, de a külföldről hozzánk érkezők is könnyen ide találnak. Egy kicsit népszerűsítem ezzel Maglódot. Egy éve voltak nálam Ausztráliából, de fel szoktak keresni Amerikából, Oroszországból, Franciaországból és természetesen a környező országokból is. Rengeteg ismerőst szereztem a kutyáim által, sőt barátokat a világ minden részéről.

MHH: Mennyibe kerül egy fajtiszta kölyök?

SZIK: Nem adom drágán a pulijaimat, a divatos külföldi fajtákhoz képest a magyaroknak egyébként is nagyon alacsony az áruk. A szegényebb réteg persze nem tudja ezt sem megfizetni, de őszintén szólva nem is szívesen adom ilyen helyre, hiszen egy ilyen kutyát megfelelő színvonalon el kell tartani. A kölyköknek bizony, amikor elkerülnek tőlem (oltva, chipelve) még folyamatosan kellenek a védőoltások, plusz a megfelelő mennyiségű és minőségű táplálék. Általában 50-60 ezret lehet kérni egy kölyökért, de ezzel azért nincs megfizetve rendesen. Hiszen az oltások is nagyon drágák, és az anya etetése is, amíg szoptat, rendkívül munkaigényes. A kölykök etetését 3 hetesen kell elkezdeni, és az ellátásuk minőségi élelemmel szintén költséges. 8 hetes korukban lesznek elvihetők.

MHH: Tartják a maglódi kutyásokkal a kapcsolatot?

SZIK: Nem igazán ismerem a maglódiakat. Nem találkozunk, mert nem járok itt sehová. Legfeljebb a postára megyek el, vagy ha gyorsan vásárolni kell valamit. Minden nagyképűség nélkül mondom, hogy nagyon sok időt kell Pesten töltenem. A klub elnöke vagyok, rendezvényeink vannak; bíró vagyok, el kell utaznom bírálatra. Maglódra ezek mellett már nem jut energia. Pedig vágyok a nyugalomra, a leülésre – nem vagyok már húszéves.

A Katalinéknál töltött kellemes beszélgetés alatt megismerkedtem Pamaccsal, a díjnyertes tenyészkannal is. Némi kézszagolgatás után a világutazó kutya, „aki” annyi idős, hogy már csókólomot köszönhetnék neki, még a kezemet is megnyalta. Ez pedig számomra ér fel egy CACIB-serleggel.

(Katalin maximalista: határozottan megkért, ne fotózzunk csak úgy kutyafuttában, mert a fotókon is számít, hogy a legjobban nézzen ki egy díjnyertes kutya. Ő majd küld nekünk, ígérte... Köszönet a képekért is!)

Rákóczi Adrienn

Szómagyarázat:

CAC – Bajnoksági részvételi bizonyítvány (Certificat d’Aptitude au Championnat; minősítés nemzeti kutyakiállításokon)

CACIB – Nemzetközi szépségverseny-részvételi bizonyítvány (Certificat d’Aptitude au Championnat International de Beauté; minősítés nemzetközi kutyakiállításokon)