. Ma Gedeon napja van.
Történelem a köbön
2014-08-20 10:02:40
Történelem a köbön

Történelem a köbön

Képzőművészeti kiállítás nyílt augusztus 20-án a MagHázban Breznyik József egykori postamester festményeiből.

 

A maglódi evangélikus temető Ecser felőli oldalsó kapujánál, a Bartha-kripta mögött áll egy szürkeségében, visszafogottságában is figyelemre méltó sírbolt. Középen a félkör alakú felirat: Breznyik József 1887–1965, alatta Breznyik Vilma 1882–1968. Kétoldalt pedig: Garamszeg Pálné 1906–1980, Garamszeg Pál 1905–1982, illetve Garamszegi Pál 1927–1977, Garamszegi Pálné 1919–1993.

 

Két Breznyik testvér és két Garamszeg(i) házaspár. Az Arckép a kapun című írásunk (szerzője Garamszegi Pál) főszereplője, Lilik Józsefné Garamszeg Erzsébet (1914–1937), az 1905-ben született Garamszeg Pál húga volt. De most inkább a két Breznyikről essen szó, akik mindketten postamesterek voltak Maglódon. A Maglód a harmadik évezred küszöbén című albumban olvasható postai alfejezet szerint „1912. március 1-jén a posta vezetője Breznyik Vilma lett, aki megbízatását két évvel később testvérének, Józsefnek adat át. Breznyik József a postát 1954-ig vezette”. A mű CD-melléklete azt is tudni véli, hogy az átadás dátuma 1914. május 1. Közli továbbá, hogy „Breznyik József, aki végzettségére nézve festő volt …, után 1954-től 1977 -ig Garamszegi Pál … vezeti a postát.” A ma is meglévő szemlekönyv azonban nem támasztja teljesen alá ezeket pontosnak látszó dátumokat.

 

A postahivatalokat akkor is az állam, a postamesterségeket azonban magánvállalkozók tartották fenn. A Breznyik-testvérek tehát az utóbbi kategóriába tartoztak. Hogy pontosan mettől meddig melyikük is volt a postamester, azt egyelőre ugyanúgy nem tudjuk, mint ahogy azt sem, hogy mikor költöztek át a szomszédos Ecserről (ahol Mária nevű nővérük nyugszik, míg Károly Budapesten halt meg). Ma is áll azonban a Sugár utca és a Wodiáner utca sarkán az az épület, amelyet Breznyik József építtetett, és amelynek állomás felőli traktátusát postának rendezte be. A hivatali helyiség falát pedig festményei borították be.

 

A maglódi postamester Váchartyánban született 1887. január 30-án. Polgári és művészi pályafutásának több mint 50 évét töltötte Maglódon. A Breznyik József képeiből augusztus 20-a alkalmából a MagHázban megnyílt kiállítás kurátora, Garamszegi Pál visszaemlékezéséből (és így a megnyitóra készült emléklapról) tudjuk, hogy a molnár édesapa mind az öt gyermekét taníttatta. Közülük s művészet iránt fogékony ifjút 1903-ban vették fel az Országos Magyar Királyi Iparművészeti Iskolába. Az ekkor a világ élvonalához tartozó magyar festészet olyan óriásai tanították, mint Benczúr Gyula. Breznyik József a díszítő festészeti szakon végzett ötéves képzés után.

 

Az apa halála miatt megrendült anyagi helyzetű család időközben domonyi birtokát eladva Ecserre költözött. Breznyik József is válaszút elé került 1908-ban tett záróvizsgája után. A számára oly kedves művészetnek szentelje-e az életét, vagy polgári pályát válasszon? Végül is 21 évesen önkéntesnek állt a magyar honvédséghez, amit később azzal magyarázott, hogy nagybátyja, Breznyik János példáját követte. Annak a selmecbányai tudós líceumigazgató Breznyik Jánosnak a példáját, aki az 1848–49-es szabadságharcban Klapka Görgy parancsőrtisztje, adjutánsa volt. (A magyar nyelv és irodalom tanár nagybáty tanítványai között találjuk egyébként Petőfit, Mikszáthot vagy a szintén maglódi Szeberényieket.)

 

A két esztendőnyi honvédség által megedződött férfi nevét 1912. március 14-i bejegyzésében örökíti meg először a maglódi posta szemlekönyve, ugyanis sikeres távbeszélő vizsgát tett. A postát ekkor már nővére, Vilma vezette, akitől 1914. május 1-jével előbb csak ideiglenesen, annak 3 hónapi szabadságára, később végleg átvette a postamesterséget. Breznyik József 1954-ben innen ment nyugdíjba. A postamester igazi színfolt volt Maglód életében. Visszahúzódó, már-már különc embernek tartották, aki sosem házasodott meg, fényképezni sem engedte magát, szinte az egyetlen ismert fotó hagyatékából maradt ránk. Munkája mellett valójában gondosan ápolt díszkertjének, különösen pedig a művészetnek élt.

 

A festészetnek nem fordított tehát végleg hátat, de csak a szilárd egzisztencia biztonságában hódolhatott szenvedélyének. Sorra kerültek ki ecsetje alól a csendéletek, tájképek és egyáltalán nem utolsó sorban, a vallási tárgyú művek. Ellenkezőleg, a maglódi római katolikus templomnak a felszentelés alkalmából adományozott 1936-ban oltárképet, amit a templomépítő bizottság és Németh János plébános levélben is megköszönt. Az evangélikus templom sérült oltárképe helyére is új művet ajándékozott gyülekezetének. 1938-ban pedig stációképeket festett ismét a katolikus templom számára, amelyeket azonban az 1950-es években lecseréltek domborművekkel. Breznyik József maga nem vált meg műveitől. Míg a stációképek jelenlegi tulajdonosa nem ismert, az evangélikus egyházközség máig őrzi a kiállításon szintén látható oltárképet.

 

A nyugalmazott postamester idős korában is szívesen festegetett. Az 1965. március 18-án elhunyt Breznyik József hamvai az Öregtemetőben nyugszanak. Képei közül néhány ismeretlen maglódi tulajdonosoknál lehetnek. (Nővére három esztendővel élte túl.) A MagHáz-beli kiállítást még a Szeberényi Lajos Helytörténeti Gyűjtemény korábbi kezelője, Temlin János kezdeményezte, a tárlat mostani megvalósulása azonban Garamszegi Pál munkája. A képek augusztus 20-ától egy hónapon keresztül láthatók.

 

Így fonódik egybe Maglódon a posta (hely)története egy család múltjával és a művészettörténettel.

 

1. fotó: A Breznyik-Garamszeg(i) sírbolt az evangélikus temetőben

2. fotó:  Breznyik József maglódi postamester aranygombos ingben

3. fotó:  A 70-es évekig működő postaépület a Sugár utcában

4. fotó: A kiállítás kurátorától, Garamszegi Páltól Tabányi Pál polgármester átveszi a 100 számozott emléklap 1. példányát

5. fotó: A kiállítás képei és első látogatói 

 

 

Utoljára frissítve: 2014-08-26 00:24:23

További híreink
Együtt ünneplik a Reformációt
Közösen készül az emléknapra a 2 protestáns gyülekezet.
2018-10-25 00:18:13, Hírek, MÚLTIDÉZŐ Bővebben
Élő hagyományunk nemzeti kulturális örökség
A Szellemi Kulturális Örökség Nemzeti Jegyzékén a maglódi pünkösdi evangélikus templomdíszítés.
2018-09-14 21:49:51, Hírek, MÚLTIDÉZŐ Bővebben
Hadd legyünk itthon Maglódon!
Nehéz a közösségépítés az autópályák kereszteződésében.
2018-08-22 03:00:37, Hírek, MÚLTIDÉZŐ Bővebben

Hozzászólások

Még nem érkezett be hozzászászólás! Legyen ön az első!

Hozzászólás beküldéséhez kérjük lépjen be vagy regisztráljon!
Oldal tetejére
Ezt olvasta már?
Megtorpant az online vásárlás korábbi növekedési üteme - állapította meg a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatósá...
Bővebben >>