Enes Nagy Sándor szobrászművész Attila-szobrát június 14-én állították fel a Martinovics téren.

Az alkotás felavatása Maglód várossá válásának 10. évfordulója alkalmából rendezett városnapok nyitánya lesz. Június 16-án kerül erre sor 18 órától. Az ünnepség Maglód és Gömörhosszúszó testvértelepülések barátságát is szimbolizálja, ugyanis az egyetlen fatörzsből kifaragott, mintegy 4 méteres szobor párja ott, a felvidéki településen fog állni. Ezért is természetes, hogy Novák Tamás, hosszúszói és Tabányi Pál maglódi polgármester együtt leplezi le a szobrot Obrusánszky Borbála történész ünnepi beszéde után. Hasonló szimbolikus gesztus, hogy a hun eredetű nevek viselőit közös fotózásra kérik, hívják a szoboravatás után.

Az avató ünnepséget 15.30-tól mazsorett-felvonulás, 16.50-től a Pretty Gang tánccsoport fellépése, 17 órától pedig Kovácsovics Fruzsina koncertje előzi meg. A Szivárvány Óvoda gyermekfoglalkozásokat tart délután, és a Keleti Gyepű ősmagyar hagyományőrző egyesület segít felidézni a korhangulatot. 18.30-tól Kisteleki Gergely solymászbemutatójától zúgnak majd a téri fák. Babgulyás várja az ünnepség résztvevőit. 20.30-tól dübörög az Atilla Fiai Társulat nemzeti rock repertoárja.

Maglódon gyakran nézünk a történelem, a múlt tükrébe, hogy tisztábban lássuk magunkat, jövőnket. Az 1948-ban felállított Petőfi-mellszobor után több mint 50 évvel, 2002-ben avatták fel az Árpád-parkban a vezér szobrát (M. Gémes Katalin művét). Az első egész alakos szobor már helyi képzőművész, éppen Enes Nagy Sándor alkotása: 2007-ben, napra pontosan 10 esztendővel ezelőtt perdült a MagHáz elé az ihletet csókoló Múzsa. A szintén helyi Babos László Pesti srácok című alkotásának acéllemez kettőse bizonyította 2016 októberében: Maglódé is az ekkor 60 éves ’56-os forradalom. (Lélekharang is dicsőíti az 1956-os lelkület erejét.) Időközben, 2009-ben faragta fába a Petőfi Kör kezdeményezésére a Petrovics István egykori mészárszéke felé néző térre szintén Enes Nagy Sándor a Petőfi szülők emlékét (a pergola Somogyváry Mihály és Franyó Sándor munkája). Az Ereklyés országzászló Tabányi Pál polgármester Petrovics János és Vaskó József kezdeményezésére ugyancsak Enes Nagy Sándor keze nyomát viseli Babos Lászlóval és Somogyváry Mihállyal. A turul védőszárnyát 2010-ben a békediktátum 90. évfordulóján tárta ki Maglód fölé. Négy komor kopjafával, Beréti István alkotásával emlékezik Maglód a gyömrői gyilkosságok helyi áldozataira 2004 óta. Ahogy ez is, 2008-ban, ugyancsak a Polgári Kör ambíciója nyomán és ugyancsak széles alkotói közösséggel és ugyancsak tragédiának tükröt tartva készült el az Aradi vértanúk emlékműve a mártírokról elnevezett utcába. Az I. világháborúban elesett több mint 100 maglódi hősiességét is turul szimbolizálja. Az 1923-ban elkészült és a történelem viharaiban megtépázott hősi emlékmű felújítását, ki más, mint a Polgári Kör tagjai segítették elő – méltón ahhoz, hogy a település első köztéri alkotása eredetileg is közadakozásból készült. A patakparti történelmi sétány be- és kijáratát őrző 4 faalak is azt példázza: Maglódon az önkormányzatnak, a civil szervezeteknek és a város lakóinak egyaránt fontos, értékes a hagyomány és a történelem identitásformáló ereje által hazafivá és lokálpatriótává érni.

Az Attila-szobor felállítása legszorosabban Vaskó József nevéhez, álmaihoz és mecénási tevékenységéhez kötődik.

„A történelem tanulsága, hogy az emberi faj könnyben és vérben újhodik meg. Minden nagy viharban sok a törés, romlás, pusztulás. Termések sárba verődnek, nyájak szerteszóródnak, fák kiszakadnak tövestül, sziklák leomlanak, és zúznak élőket. Mennyi kár, mennyi siralom az omladékokon! De ha a vihar elzúgott, éltető erővel teljesedik meg a levegő. A ledőlt fa gyökere háromszorosan hajt, s az emberi lélek munkára buzdulva folytatja életét. Átilla, nagy király, te vagy a vihar, melyet Isten bocsátott az emberi fajra!” – írta Gárdonyi Géza A láthatatlan ember című regényében. A Martinovics téren áll immár Attila, egy kiszakadt fából, és a városnapok éltető erővel kell, hogy megtöltsék a maglódi levegőt.