A „Kismaszat és a Gézengúzok” vérbeli retrófilm a nyolcvanas évekből. Ma is élvezi tehát mindenki 15 év alatt és 40 fölött. A MASZAT viszont igazi mai egyesület, mégis élvezi minden „gézengúz” 15 év alatt – és fölött.

A Maglódi Szabadidősport- és Természetjáró Egyesületet látszólag 23 lelkes természetjáró felnőtt alapította a nyár kellős közepén. Valójában Kati néni (Patkós Józsefné, az egyesület elnöke) és Csaba bácsi (Turóczi Csaba, a MASZAT alelnöke) már négy esztendeje járja több száz gyerekkel és segítőikkel a környéket, Közép-Magyarország lankás-kies tájait, hegy-völgyét, rónáit. A szakköri foglalkozásokon pedig természetismeret, honismeret – és mi minden még! – révén valódi természetszerető baráti közösséget kovácsolnak a gyerekseregből.

Kati néni és Csaba bácsi ketten ötlötték ki az egyesületet, ám ismerve a „kismaszatok” eddigi lelkesedését és persze a „nagymaszatok” fáradhatatlanságát, valószínűleg hamarosan a legnépesebb helyi civil szervezetként lehet és kell számolni a MASZAT-tal. Akiben kétely ébredne e „jóslat” iránt, az emlékezzen az augusztus 19-ei patakparti civil- és városi népünnepély akadályversenyére, amellyel jótékonyan porolták le a kétségtelenül színvonalas és bevált programokról a megszokottságot.

Minden hónap első szombatján délelőtt tehát szakkör lesz az iskolában, a harmadikon pedig jöhet a „mehet!”: a kirándulás! A megnövekedett létszám és a változékony igények indokolják, hogy ezentúl három korcsoportban induljanak útnak: külön az 1–2., a 3–4. és a felső tagozat.

Mi a MASZAT népszerűségének a titka? Titok, az nincs. Kati néni például, bár már 35 éve pedagógus, még most is megijed egy picit, ha belegondol, hogy egy egyesület már nem kétszemélyes feladat:

– Csak sok ember sok munkájával lehet sikeres. És éppen ez az, amiért belevágtam. Egy tanító ismeri az osztályába járók szülőit, de azon túl, a többieket nem nagyon. Nekem olyan szerencsém volt, hogy ezekben az években sok lelkes és segíteni akaró felnőttet ismertem meg. Vannak köztük kollégák is, de inkább szülők, akiket ott tudhatok magam mellett. Igaz ugyan, hogy rengeteg vele a munka, de nagyon sok az öröm is. Magamnak úgy fogalmaztam meg, hogy addig szeretném folytatni, amíg át nem tudom adni valakinek, aki jobban végezné ezt a feladatot. A távolabbi cél természetesen egy olyan generáció felnevelése, amely átveheti tőlünk a stafétabotot.

Csaba bácsi viszont huncutul azt állítja, hogy annyira szeretett volna már alapító tag lenni valahol:

– Ehhez viszont kellett „csinálnunk” egy egyesületet. Valójában persze nem is „csináltuk”, mert ez olyan „lett” egyesület. Olyan egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy osztálykirándulás, ami jól sikerült. Aztán még egy… Aztán már az egész évfolyam jött. Majd két évfolyam. Most pedig mind a nyolc…

Kati néni és Csaba bácsi bizony elszerénykedik érdemeiket. Lépésről lépésre nagy utat jártak be – szó szerint is. Kati néni egyébként két felnőtt lány anyukája, mindketten alapító tagok; Csaba bácsi pedig két, álhatatos túrázó hírében álló kisiskolás gyermek apukája, és mindezzel már talán közelebb is járunk a nem létező titok nyitjához. Egyébiránt Csaba bácsi „civil” foglalkozására nézve lakberendező, és most harmadéves teológus is (ami meg már inkább egy újabb riportba kívánkozna).

Az egyesület szeptember 22-én tartja az évadnyitót, azaz kirándulást szervez a Fáy-tanya fölötti gyönyörű erdőbe. Kirándulást – ráadásnak pedig vetélkedőt, sok játékot, számháborút, no meg némi tervismertetőt. Indulás reggel 8-kor a temető melletti SPAR-parkolóból. Minden érdeklődőt, miszerint maszatkákat és túráktól maszatosnak lenni szerető felnőtteket, oda várnak.

További információ: katalinpatkos@gmail.com, 06/70/369-9779,
turoczi67@gmail.com, 06/20/583-8273.

Legfelül: csoportkép a Gyadai-réten (forrás: szakköri honlap);
középen: Kati néni és Csaba bácsi stratégiát alkot;
alul: MASZAT-lövészet a patakparton.