. Ma József napja van.
Lukács Máté Andrással a pluszról, a mínuszról és a 2/3-ról
2019-02-07 23:36:08
Lukács Máté Andrással a pluszról, a mínuszról és a 2/3-ról

Lukács Máté Andrással a pluszról, a mínuszról és a 2/3-ról

Ha szokványos interjút készítenénk Lukács Máté Andrással, a Maglódra menetrendszerűen érkező hatodéves evangélikus teológussal, biztosan azzal kezdenénk a beszélgetést, hogy szülei 8 éves korában elváltak, de édesapjával, aki humánerőforrás és -menedzsment diplomával vezetés- és szervezésfejlesztéssel foglalkozik, nagyon jó a kapcsolata. Örömmel beszélne ápolónőként végzett, most a zuglói önkormányzatnál adminisztratív munkakört betöltő édesanyjáról. Szeretettel emlegetné karosszérialakatos nevelőapukáját is. Büszkén sorolná 4 lánytestvérét: édes húgát, aki óvónőként az ELTE mesterszakán tanul, és pedagógiai módszertannal foglalkozik; a „Pál Apostolban” nyolcadikos és továbbtanulásért izguló féltestvérét; illetve a nevelőapai ágon ma már önállóan élő szakács és pincér hölgyeket. Csakhogy, hiába nevet Máté sokat (nem áruljuk el melyik kérdésnél…, jó, mégis: majdnem mindegyiknél!), ez nem egy könnyed bemutatkozó beszélgetés…

 

 

- Nevedben végzeted? Ha az ember fiának neve 3 bibliai névből áll össze, az determinál-e, kötelez-e?


Lukács Máté András: Utólag talán mondhatom, hogy igen, de a szüleimben semmi tudatosság nem volt e téren. Bár Lukács a vezetéknevem, és édesapám, nagyapám is András, de nem gyakorló vallásos családi ág az övéké, azaz a nevük sem ilyen tudatosságból eredt. A szüleim esetemben a Máté és a Márk között vacilláltak…

 

-…ebből a szempontból nem lett volna különbség...


LMA: Valóban akkor is „jogos” volna a kérdés. Végül a Máté nevet kaptam, illetve édesapámék után az Andrást. Bár mindig is a hit közelében voltam, óvodában már jártam hittanra, általános iskolában is, aztán egyházi gimnáziumban tanultam, a Budavári Evangélikus Gyülekezethez tartozom, de a nevem igazán „vicces” csak akkor lett, amikor már a teológiára kerültem.

 

Ott már azért feltűnt?


LMA: Igen, az évfolyamtársaim tréfásan „2/3 szinoptikusnak” neveztek, hiszen Lukácsot, Mátét és Márkot hívjuk szinoptikus (együtt-látó) evangélistáknak. Hatodévesként is ezek az evangéliumok állnak hozzám a legközelebb. A diplomamunkámat így az Újszövetség kortörténetéből írtam. Utólag tehát már mondhatom, hogy szeretem a nevemnek ezt a fajta „játékosságát”.

 

Ez a kötődés azonban a hithez való kötődés, a kérdés szűkebb értelmezése viszont az említett bibliai személyekhez való bensőségesebb kötődésre irányult a név által. Vagy ennek már nincs azért nagyobb jelentősége?


LMA: Számomra nem a személyek, hanem a nevükkel fémjelzett evangéliumok a fontosabbak.

 

A teológushallgató választotta Maglódot, vagy „Maglód” választotta a teológushallgatót?


LMA: Leginkább az egyetem választja a teológushallgatót a gyülekezethez. Bár én is szívesen jöttem Maglódra, hiszen a húgom egyik legjobb barátnője Kérges László evangélikus felügyelő és alpolgármester lánya, ezért néhányszor már jártam korábban is itt. Részt vettem egy-két gyülekezeti alkalmon, a pünkösdi templomdíszítést szintén megnéztem. Mindezek révén már kialakult az ismerkedés a helyi gyülekezet és köztem. Ötödévre kölcsönös volt bennünk az a kívánság, hogy ide jöjjek, de a döntést a teológia hozta meg. Istennek hála, nálam figyelembe vették a kérésünket.

A vizsga-hitoktatásra készülve egyébként Ecseren és Maglódon vannak saját osztályaim, 4. és 5.-ben. Közülük kell választanom egyet, akiket megnéznek az egyetem és az egyházkerület képviselői a vizsga keretében áprilisban. A vizsga-istentiszteletem május-júniusban lesz Maglódon, de addig még többször fogok itt szolgálni. A június végi diplomaosztó után, nyáron kerül sor az ordinációra, a lelkésszé szentelésre, amit már most nagy-nagy izgalommal várok. Eddig lehet most előre látni. Lelkészként már egy új fejezet kezdődik az életemben – valahol.

 

Aki a belvárosi Deák téri Evangélikus Gimnáziumban érettségizik, de a budai, sőt Budavári Evangélikus Egyházközséghez tartozik, és az agglomerációs maglódi gyülekezetben tölti a hatodévét, az szociológiai tanulmányai révén milyen különbséget tud tenni e 3, bizonyára markánsam eltérő jellemzőjű hívő csoport között gyülekezeti szinten?


LMA: A különbségtételt leginkább a gyökereknél érzem megragadhatónak. Ugyanabból az énekeskönyvből éneklünk, de más-más énekeket. A Vár német gyökerű gyülekezet, ahol főleg az ehhez kapcsolódó énekeket szeretjük, itt pedig előkerülnek olyan szlovák gyökerű (és néha nyelvű) énekek, amiket én korábban nem is ismertem. Ilyen „apróságokban” is kézzelfoghatók a különbségek.

 

A társadalmi összetételben látszik jellegzetes eltérés?


LMA: A Budavári Gyülekezetben folyamatos a jövés-menés, hiszen ismert templom, népszerű gyülekezet…

 

Nem akarom kerülgetni a forró kását: az egy elit környezet innen nézve, és azt hiszem, hogy onnan nézve Maglód pedig, az agglomeráció keleti része, peremvidék. Ez a gyülekezeti szinten nem érződik? Nem arra gondolok, hogy itt vagy ott pl. erősebb lenne a hit, a hitélet, dehogyis, de arra igen, hogy a vallásgyakorlásban lehetnek a társadalmi összetételből eredő, markáns különbségek.


LMA: Amikor a Budavárhoz tartozó Budagyöngyén prédikáltam, megjegyezték, ha valamelyik nyelvtani szerkezetet nem tökéletesen használtam, itt még nem fordult elő velem ilyen… A fő különbségeket mégiscsak inkább abban érzem, hogy Maglódon fontosabbak a gyülekezet régi hagyományai, a szlovák gyökerek, míg a Várban a német kötődés.

 

Ez akkor identitásbeli különbség, nem jelenlegi társadalmi különbség?


LMA: Mások a tradíciók, amik részben nemzetiségi gyökerűek, részben pedig a falusi/városi létből adódnak.

 

Formailag tehát a 10 éves maglódi városi lét még nem egyenlő a budaival?


LMA: Itt nyilván más emberek élnek, más problémákkal.

 

A korösszetételben van különbség? Maglód ugyan jellemzően fiatalodik, de talán a gyülekezeti életben ez nem olyan látványos.


LMA: Ez valóban idősebb gyülekezet. Budapesten a nagyobb lakosságszámból is következik, hogy több a fiatal. Maglódon nem lehet napközben fiatalokkal találkozni, ők innen bemennek Pestre. A Vár viszont még turista látványosság is mindemellett, az istentiszteletekre rengeteg turista be-bekukucskál. A jövés-menés, pörgés ott ezért erősebb. Az is igaz, hogy a budai gyülekezet összetételében a magasabb iskolai végzettség jellemzőbb, amit nem pejoratív értelemben mondok.

 

Ez csak látszik vagy érződik is?


LMA: Mások emiatt az igények. Minden hónap 1. hétfőjén ott működik a Fabiny Tamás püspök által szervezett Budavári Szabadegyetem. Rengeteg a koncert a Bach-orgonán.

 

Mégis vonakodik ezt a létet elitnek nevezni…


LMA: Igen, mert nem érzem magam „elitnek”! Tudom, hogy szokás elitnek mondani a gimnáziumot is, ahová jártam, a gyülekezet is, ahová járok, de én sosem éreztem magam mégsem „elitnek”.

 

Szó esett már a fiatalokról és idősekről, illetve a történeti érdeklődéséről is. Az utóbbiakhoz kapcsolódik, hogy a maglódi helytörténeti vonatkozások nagyon izgalmasak, bár nem közismertek, illetve nem különösebben feltártak. Belekóstolt már ebbe a parókián?


LMA: A mentorom, Németh Mihály lekész szokott ezekről mesélni, ilyenkor én is belekérdezek mindabba, ami az itteni gyülekezeti tagok életének valószínűleg szerves része. Ő gyakran a prédikációiba is beleszövi a helyi történeti adatokat, hagyományokat. Hallottam már így a templom alatt húzódó alagút legendájáról, és arról is, miért egy temető közepén áll az evangélikus templom, amivel még nem találkoztam máshol Magyarországon. Mindez ad egy pluszt Maglódnak.

 

Romantikus, morbid, történelmi vagy másféle „pluszt”?


LMA: Nem nevezném meg ilyennek. Lehet, valakinek furcsa, nekem nem az. Amikor a németországi ösztöndíjam során egy hetet egy kisvárosban töltöttem gyülekezeti gyakorlaton, az egyik húsvéti, a reggeli, feltámadási istentiszteletet a temetőben tartották, ami nagyon szép emlékem. A holtak feltámadásában való hitre utalva ez teológiai pluszt ad. Ami első ránézésre megdöbbentő lehet, például egy esküvő szemszögéből, az számomra természetes: sosem zavart, hogy a temetőn keresztül megyünk be a templomba. Már a legelső alkalommal is különlegesnek éreztem.

 

A fiatalokkal kapcsolatban pedig arra a véleményére szeretnék utalni (az evangelikus.hu-n és a maglód Erős Várban közölt interjúban érintette ezt a témát), miszerint a modern kommunikációs eszközök a hitéletben is új perspektívát adhatnak. Teológusként és fiatal értelmiségiként hogyan kíván ezekkel az eszközökkel élni, és mit javasol ennek kapcsán az ifjúsággal foglalkozóknak?


LMA: Ma már a személyes hívogatás mellett is az alkalmak megszervezése és a fiatalok elérése az interneten keresztül zajlik.

 

Ez puszta „logisztika”, nem más minőségű hitéleti eszköz.


LMA: Az én telefonomon is rajta van az evangélikus énekeskönyv, a Biblia, és készül ezekhez valamiféle applikáció is, ha jól tudom, de egyelőre sajnos én sem használom még a világhálót másra a logisztikán kívül.

 

Arról szerettem volna kérdezni, hogy vajon gazdagodhat-e a fiatalok hitélete az új eszközökkel, vagy szegényebb lett már most általuk?

 

LMA: Ez egyelőre egy elérési eszköz, és számomra is felfedezetlen lehetőség más téren. Bár van az evangélikus egyháznak is youtube-csatornája (ami jó), de egy 13 éves diáknak akkor sem csemege egyelőre, ha egyébként ők állandóan rövid videókat néznek. Ilyen tartalmak gyártása előrevivő lehetne.

 

A beauty-vloggerek mintájára képzeljem el a leendő „teo-vloggereket”?


LMA: Valóban ilyenekkel kellene kísérletezni, magam is sokat gondolkozom ezen. Még nem jutottam el a megvalósításig, de ez egy jó út lehet.

 

Nem ellentmondás az, nem ellentétes tendencia, hogy amíg a „klasszikus” hitéletet személyes alapokon, közvetlen kommunikáción és „könyv”-alapon gyakoroljuk, addig ezek az új eszközök inkább az elidegenítés, az elszemélytelenedés, a távolodás és a digitalizálódás, a mínusz felé viszik az új generációkat?


LMA: Szerintem közeledésre is lehet használni. A könyvnyomtatásig kézzel másolták a Bibliát. A reformáció elterjedésének fontos eszköze volt a nyomdagépek feltalálása. A Biblia is gyorsabban és nagyobb számban tudott így terjedni. Olyasmi lehetett az akkori nyomdagép, mint ma nekünk az internet.

 

Ebből akkor új reformáció következnék…?


LMA: Nem erre gondoltam! De hogy új tömegkommunikációs eszköz volt az is, ez is, az biztos.

 

A nyomtatás feltalálása vajon módosította-e akkora tömegek életmódját és gondolkodását, mint a mostani „eszközök”? Amelyek ma már gyakran manipulálják, sőt determinálják egy komoly részüket, de függőséget, betegséget is okoznak, nem tart ettől?


LMA: Nem az eszköz rossz, hanem a felhasználás!

 

Valóban, de az a kérdés, hogyan viszonyulunk ehhez a jelenséghez, folyamathoz, például teológusként?


LMA: Lehet nyomtatni vagy fénymásolni Bibliát, de olyan könyveket is, amelyek tartalma rosszra visz. Az igaz viszont, hogy a felelősségünk ma sokkal nagyobb ezeknek az eszközöknek a felhasználásában, mert több emberhez eljutva nagyon nem mindegy, hogy mit, hogyan közlünk. Jól is lehet használni ezeket az új eszközöket, ez a mi felelősségünk.

 

 

Köszönet a fotókért Lukács Máté Andrásnak, az 1. képért Bertalan Timeának (a Haranglábnál szüreti hálaadáskor)

A fotók a maglódi és a gyömrői (3.) gyülekezetben készültek, Lukács Máté András mellett mentora, Németh Mihály lelkész



 

Utoljára frissítve: 2019-02-16 12:06:39

További híreink
70 milliós vesztegetéssel vádolják az MSZP két vezérét
Korrupció miatt gyanúsítottként hallgatta ki a nyomozó főügyészség Baja Ferenc volt szocialista minisztert.
2024-03-09 13:31:55, Hírek, Fókuszban Bővebben
Novák Katalin utódját máris hazugságon kapták
Az államelnök apja csak egy szimpla náci szimpatizáns, szélsőjobboldali és antiszemita vidéki ügyvéd volt, nem a kommunista terror ártatlan áldozata – fogalmazott a Hvg36...
2024-03-02 16:17:20, Hírek, Fókuszban Bővebben
Lemondott az MSZP-elnök a gyermektáborban történtek miatt
A részletek egyelőre nem ismertek, vizsgálat indult az ügyben.
2024-02-28 13:22:46, Hírek, Fókuszban Bővebben

Hozzászólások

Még nem érkezett be hozzászászólás! Legyen ön az első!

Hozzászólás beküldéséhez kérjük lépjen be vagy regisztráljon!
Oldal tetejére
Ezt olvasta már?
Hetek óta téma a sajtóban, hogy kivel és pontosan miről tárgyalt Magyar Péter, Varga Judit volt férje a Karmel...
Bővebben >>