. Ma Konrád, Tivadar napja van.
Folyamatos gyűjtőmunka és megőrzés
2013-10-08 23:12:30
Folyamatos gyűjtőmunka és megőrzés

Folyamatos gyűjtőmunka és megőrzés

Deáky Zita etnográfussal, muzeológussal, a Szeberényi Lajos Helytörténeti Gyűjtemény megbízott szakmai vezetőjével beszélgettünk a gyűjtemény páratlan lehetőségeiről, az elmúlt félév eredményeiről, valamint a ránk váró szerteágazó munkáról, helyi történelmünk fehér foltjairól.

 

 

 

 

 

 

Maglódi Hírhatár: Fél éve nyitotta meg kapuit a helytörténeti gyűjtemény, lehet-e már értékelni az elmúlt időszakot?

 

Deáky Zita: A Maglódon megnyílt Szeberényi Lajos Helytörténeti Gyűjtemény egyedülálló lehetőség a környéken. Nemcsak azért, mert Maglód is egyedülálló, részben a történetével, részben a történeti hagyományaival és agglomerációs sajátosságaival, hanem az elmúlt 200 évben itt megjelent többféle csoport miatt is, amelyek azóta is alakítják a település kultúráját és társadalmát. Mindennek a hagyományait, a történelmét és a jelenét is fel tudjuk mutatni a helytörténeti gyűjteményben.

Nagyon sok helyen vannak persze tájházak, kisebb-nagyobb helytörténeti gyűjtemények, de a mienk egy Klebelsberg-féle, gyönyörű iskolaépületben kapott helyet, másrészt a település történeti, néprajzi tárgyi és szellemi értékeiből, a 200 év alatt Maglódra betelepülők saját gyűjteményéből vagy családi relikviáiból, illetve művészi munkájuk eredményeiből (szobraikból, képeikből) évekre elegendő muníciónk van. A helytörténeti gyűjtemény kiállítótermeit évekig meg tudjuk tölteni, de nemcsak ezekkel, hanem a maglódi kutatók tematikus munkáival vagy a polgárok családi hagyatékával is.

Azonban nem pusztán a tárgyi anyag megőrzése és a kiállítások rendezése a célunk, noha ezek nagyon fontosak. Minden kiállítás jelentős találkozási alkalom is egyben, egy-egy számbavétel értékeinkről, kapcsolatainkról, múltunkról és jövőnkről. Ha rendszeresen meg tudjuk tölteni a kiállítótermeket, ezek jeles alkalmak lehetnek az egész közösség számára.

Végső soron a helytörténeti gyűjtemény vállalt feladata a történeti, néprajzi, illetve egyéb tárgyi és szellemi értékek gyűjtése, megőrzése, valamint ezek ismeretének és megbecsülésének is közvetítése a következő generációnak. Márpedig itt nem egyszerűen a múltról van szó. Már a 30 évvel ezelőtti időszak is múlt, és a ma is múlt lesz 20 év múlva, 50 év múlva. A helytörténeti gyűjteményben tehát egy folyamatot kell látni: folyamatos gyűjtőmunkát és folyamatos megőrzést. Ugyanannyira fontos a közelmúlt, napjaink értékeinek számbavétele és az adott időszakra jellemző tárgyegyüttesek, dokumentációk gyűjtése is. Mindez komoly szakmai, muzeológiai, történészi, etnográfusi munka.

Megnyílt tehát tavaly március 15-én egy kiállítás, ami nagyon jó érzéssel tölt el mindnyájunkat, sok embernek sikerült örömet szereznünk vele. A város életéhez immár szervesen hozzátartozik a helytörténeti gyűjtemény. Mivel még nagyon fiatal az intézmény, nem tekinthetünk úgy rá, mint például a Néprajzi Múzeumra, a Nemzeti Múzeumra, de meg kell teremtenünk azokat a körülményeket, meg kell találnunk azokat a lehetőségeket, amelyek révén azt mondhatják majd az utódaink, hogy Maglód egy nagy múltú település, ahol egy jól és szakszerűen működő múzeum vagy helytörténeti gyűjtemény őrzi, óvja és mutatja be az ezt bizonyító dokumentumokat és tárgyi kultúrát. Ezért március 15-e óta az elsődleges cél az itt lévő tárgyak állagmegóvása, rendbetétele, a raktárak rendberakása. Erre azért van szükség, mert a nyitásra a kiállított, különösen pedig az akkorra beadott tárgyakat csak ideiglenesen, illetve részlegesen lehetett helyrehozni, az állagukat megóvni, a sürgősebb kezeléseket megtenni. Szakszerű tárolási helyet és elhelyezési körülményeket kell teremteni az azóta vagy ezután bekerülő tárgyaknak, dokumentumoknak, későbbi tematikus gyűjtéseknek is. Nem utolsó sorban pedig a már bent lévőket is az előírásoknak megfelelően nyilvántartásba, leltárba kell venni, és be kell fejezni az elkezdett, ám csak részlegesen elvégzett állagmegóvási, tárgykezelési munkákat.

 

MH: Mi a szerepe ebben a munkában a „Szeberényi Holding” többi részének, a kutatócsoportnak és a baráti körnek?

 

DZ: A helytörténeti gyűjtemény nem holt intézmény, nem egy halott kiállítás. Az itt lévő tárgyakhoz, dokumentumokhoz kapcsolódóan életet kell lehelnünk mindebbe. A szintén maglódi lakos Koltay Erika etnográfussal közösen két csoportot is vezetünk. A Szeberényi Lajos Múzeumbaráti Kör egy teljesen nyitott, bárki számára elérhető, közös gondolkodást, közös tevékenységet, egy-egy alkalmi kiállításra vagy programra összeálló közös csapatmunkát biztosító keret. Már most több mint 15-en vagyunk, jelenleg ugyan elsősorban az evangélikus, kisebb részben református és katolikus családok tagjaiból, és elsősorban az idősebb korosztályból. Azt szeretnénk azonban, ha ebben az önkéntes munkában az egymást követő generációk is részt vennének. Havonta találkozunk a helytörténeti gyűjteményben. Már dolgozunk az első megmérettetésen, ugyanis készül az első kollektív, a baráti kör által létrehozandó, az Advent és Karácsony Maglódon munkacímű program. Az adventhez és a Karácsonyhoz kapcsolódó egyházi és profán, a népi szokások tárgyi és szellemi kultúráját mutatjuk majd be. Össze kívánjuk szedni a három felekezet és a felekezeten kívüliek tárgyi emlékeit. Az itt élő erdélyiek szintén képviseltetik magukat a felekezetekben, mégis olyan egyedi sajátosságaik is vannak, amelyet külön érdemes bemutatni.

 

MH: A szlovák hagyományokat viszont teljesen magukban foglalják az evangélikus tradíciók?

 

DZ: A maglódi szlovákok hagyományosan evangélikusok, nagyrész tehát valóban lefedi egymást a két kategória. Laknak Maglódon ugyan felvidékiek is, de jóval kisebb számban, és ők nem jelennek meg csoportként. A későbbiekben természetesen fel kell térképeznünk és pontosan felrajzolnunk a helyi társadalom etnikai, felekezeti és státusbeli képét is, de ez már a Szeberényi Lajos Kutatócsoport feladata lesz. A kutatócsoportba olyanokat várunk, akik szívesen áldoznak időt tudományos kutatásra, egy-egy Maglódot érintő témakör, kérdéscsoport tudományos igényű feldolgozására. Feladatunknak tartjuk e maglódi társadalom sokszínűségének és történeti, jelenbeli alakulásának feltárását. Ez a csoport több mint 15 fővel alakult meg, és ez is nyitott, várjuk az érdeklődőket.

Bármikor lehet csatlakozni valamelyik csoportunkhoz vagy programunkhoz. Újra és újra kezdődik a munka, mindig lesz majd egy másik program. A már említett első tervünkkel, az adventi kiállítással például megteremtjük annak a lehetőségét is - a tárlat mellett - hogy az adventben hetente egyszer, péntekenként, bárki eljöjjön a múzeumba, amikor is kb. másfél órát arra szánunk, hogy együtt leüljünk, beszélgessünk a régi és jelenkori karácsonyokról, ehhez kapcsolódóan archív néprajzi filmeket nézzünk, karácsonyi ételrecepteket gyűjtsünk és cseréljünk, ismerjük meg, tanuljuk meg a különböző felekezetek egyházi vagy a népi vallásossághoz tartozó énekeit is. A katolikusok valószínűleg nem ismerik a protestánsok énekeit, és fordítva. Mind a négy alkalommal lesz külön program is: összegyűjtjük például a maglódi adventi-karácsonyi étrendet, mit főznek, főztek, sütnek hagyományosan az itt élők. Erre az alkalomra hozunk süteményeket is kóstolónak. Minden alkalommal teát főzünk, forralt bort készítünk, gyertyát gyújtunk, és adunk magunknak egy órát az adventi készülődéshez. Egy másik programunkon mézeskalácsot sütünk, beszélgetünk a sütésről, a díszítésről, Aztán majd beszélgetünk a karácsonyi szokásokról, és ezeket elevenítjük fel, de lesz olyan alkalom is, amikor a Néprajzi Múzeumban hozott filmeket vetítünk az ország más vidékeinek szokásairól. Vízkeresztkor pedig a maglódi erdélyiek mutatják majd be saját speciális hagyományaikat, ők lesznek a házigazdák. A gyűjtemény mindehhez méltó környezettel, egy időszakos kiállítási helyszínnel keretet, teret ad. A kiállítás maga pedig többféle szempontból közelíti meg a témát: a gyermekek, a családok, a felekezetek szempontjából, néprajzilag, történetileg, a jelenkori tárgyi és szellemi kultúra oldaláról is.

Ebben a kiállításban már meg kell jelennie, hogy Maglód sokszínű társadalommal rendelkezik, sokféle kulturális elem él egymás mellett, és jól kiegészítik egymást. Ettől lesz maglódi.

 

MH: Mégis mi szükség van egy kutatócsoportra, amikor a laikus azt látja, hogy jelentek itt már meg több kötetben kalendáriumok, megírta Gürtler Magdolna a maga történetinek szánt művét, kiadták a Maglód a harmadik évezred küszöbén című színes albumot is – mi kell még?

 

DZ: Valóban léteznek már különböző feldolgozások, nagyon fontos előtanulmányok ezek számunkra is, de egy módszeres, a XXI. századi szakmai követelményeknek megfelelő, levéltári kutatásokon alapuló, a források másolatának begyűjtésével alátámasztott, átfogó mű hiányzik. Másrészt pedig eddig senki nem készített egy-egy témához „mélyfúrást”, ami lehet például Maglód korai, feudalizmuskori levéltári forrásainak és társadalomszerkezetének történeti feltárása a napjainkig; vagy a falu településképének fejlődése, településnéprajza, településtörténetének kutatása; lehet az evangélikus egyháztörténet (amit az egyházközség és a lelkész, Németh Mihály már végez), de ugyanígy fel lehet, fel kell tárni a katolikus és a református gyülekezet történetét vagy a gyülekezetek történeti és néprajzi szempontból vizsgált népi vallásos gyakorlatát is. Egy tudományos igényű viseletkutatásra, a hiedelmek és szokások felgyűjtésére, az életmód változások nyomon követésére van szükség. Ide tartozhat a migrációs hullámok leírása. Nem tudjuk, hogy a különböző sorsfordulók hogyan hatottak Maglódra: hányan vándoroltak ki például Amerikába a század elején, mekkorák voltak a katonai és civil áldozatok az első és második világháborúban (noha a neveket őrzik). Milyen volt az egyleti, egyesületi élet, milyen intézmények voltak a második világháború előtt és után. A vasút szerepe is fontos téma. De nem tudjuk azt sem, mi történt ’45 után a földosztáskor, aztán a kollektivizáláskor, a téeszesítéskor; vagy a téeszesítés hogyan érintette a falu gazdáit, gazdálkodását? A szocialista rendszer hogyan alakította át a gazdasági, társadalmi és kulturális életet, a kapcsolati hálót, a korábbi egymást segítő mechanizmusokat? Hány zsidó lakott itt, hol voltak boltjaik, mi lett velük? Mit tudunk a maglódi cigányokról? Nem ismerjük Maglód más településekhez fűződő történetileg kialakult kapcsolatrendszerét, akár házassági, gazdasági, kulturális kapcsolataikról is legyen szó. Fontos lenne számba venni, hogyan jelentkeztek az agglomerációs hatások az elmúlt 30 évben. Hogyan hatottak a településre az erdélyi betelepülők? Mi lett az egykori tótok identitásával? Hogyan jelenik ez meg most?  Számos feltáratlan kérdés és témakör van, amivel foglalkozni kell és érdemes, miközben sok mindenről tudunk többet vagy kevesebbet, akár a gazdag sportéletről, a differenciált egyesületek működéséről, a levente- és úttörő mozgalmakról, a történetileg is gazdag óvodai és iskolai életről. A gazdag evangélikus hagyományokról, a katolikusok küzdelmeiről.

 

MH: Mindez feltárható?

 

DZ: Igen. Rengeteg emléknek, visszaemlékezésnek, dokumentumnak kell még lennie a „faluban”, amit össze kell gyűjteni, feltárni, tudományosan feldolgozni. Rengeteg munka vár még ránk!

 

 

A Szeberényi Lajos Kutatócsoport tagjai: Deáky Zita, Koltay Erika, Csépe Milla, Dippold Zsuzsa, Garamszegi Pál, H. Kakucska Mária, Jákfalvi Péter, Kérges László, Kovács Zoltánné Majorosi Andrea, Nagy Krisztina, Németh Mihály, Sallai Andrásné, Somogyváry Mihály, Tóth István, Varga Zoltán, Veres Violetta

 

 

Képeinken: dr. Deáky Zita (első és utolsó fotó); a Szeberényi Lajos Helytörténeti Gyűjtemény oldalfala (2. fotó); felső tagozatosok (3. fotó) és felnőtt csoport (4. fotó) látogatása a gyűjteményben; maglódi iskolai emlékek: tabló az ötvenes évekből (5. fotó) és rajz az iskola egyik úttörő naplójából.

Utoljára frissítve: 2013-10-08 23:15:22

További híreink
Együtt ünneplik a Reformációt
Közösen készül az emléknapra a 2 protestáns gyülekezet.
2018-10-25 00:18:13, Hírek, MÚLTIDÉZŐ Bővebben
Élő hagyományunk nemzeti kulturális örökség
A Szellemi Kulturális Örökség Nemzeti Jegyzékén a maglódi pünkösdi evangélikus templomdíszítés.
2018-09-14 21:49:51, Hírek, MÚLTIDÉZŐ Bővebben
Hadd legyünk itthon Maglódon!
Nehéz a közösségépítés az autópályák kereszteződésében.
2018-08-22 03:00:37, Hírek, MÚLTIDÉZŐ Bővebben

Hozzászólások

Még nem érkezett be hozzászászólás! Legyen ön az első!

Hozzászólás beküldéséhez kérjük lépjen be vagy regisztráljon!
Oldal tetejére
Ezt olvasta már?
A Petőfi Sándorról és a márciusi ifjakról szóló történelmi kalandfilmet a nyitóhétvégéjén több mint 75 ezren n...
Bővebben >>