. Ma Erik napja van.
Erősíteni a maglódiságot
2014-08-15 18:53:32
Erősíteni a maglódiságot

Erősíteni a maglódiságot

Balázs Zoltán festőművésznek a napokban elkészült „Maglódi triptichon”-ja is látható lesz Breznyik József „Postamester ecsettel” című tárlatának megnyitóján, augusztus 20-án délelőtt 11 órakor, a MagHázban.

 

A három nagyméretű tablóképet a Városháza Tanácstermében tervezik véglegesen elhelyezni, de az ünnep alkalmából bemutatják a szélesebb nyilvánosságnak is. Mivel a művész tavaly már bemutatkozott a művelődési házban, így most „csak” e három festménye látható, mintegy bevezetendő az ünnepi műsort, illetve a régóta tervezett Breznyik-kiállítást. Az augusztus 15-én megjelent Maglód újság ugyan közzétette a művek fotóját, de a Maglódi Hírhatárban nagyobb és jobb minőségű képek is bemutathatók. Az alábbiakban ebből az alkalomból utánközöljük a Balázs Zoltán festőművésszel az önkormányzati lap számára készült beszélgetést.

 

 

Tavaly a „Nyári pillanatok” c. kiállításod a vidékiség apró részleteiből sugárzó melegséggel gyermekkorom legszebb hangulataival ajándékozott meg. De azok nem helyi zsánerek voltak. Most meg itt ez a 3 gyönyörű maglódi tabló. Mi változott meg?

 

BZ: Képeim zömét művésztelepeken festettem, mert képzőművészeti tevékenységem ciklikus. Nem vagyok főállású festő, a civil foglalkozásom sok energiát elvesz. A munkás hétköznapokba nem fér bele a festés, így a műveim főleg őcsényi, gyulai, zsámbéki tájképek. Bár egy részük Maglódon is készülhetett volna, mert itt is megvannak azok az apró szépségek, amelyek érdekelnek engem a kisvárosi létből. De sajnos nem ülhetek ki élvezni a maglódi táj szépségét. Ez annyiban változott az utóbbi időben, hogy még kevesebbet járhatok művésztelepekre, a festés viszont ugyanolyan fontos, így a közeli témák előtérbe kerülhettek. Hiszen egyáltalán nem csak a gyulai vidéki élet szépségei vonzanak. A maglódi közeg, az utcák, különböző terek korábban is nagyon tetszettek. Terveim is voltak, csak ezek mindig háttérbe szorultak. A tavalyi kiállításon aztán többen is megjegyezték, hogy nincsenek helyi jellegzetességek, motívumok a képeken, amelyek Maglódhoz kapcsolnának. Ez még konkrétabb tervek megfogalmazásához vezetett.

 

 

Hogyan állt össze ez a maglódi mustra?

 

BZ: Az eredeti elképzelés mindössze annyi volt, hogy olyan képet fessek, ami visszaadja Maglódot. Aki bemegy a Városházára, az lásson egy összképet. Fölmerült egy látkép ötlete, de az nem tette volna jellegzetessé a települést. Szerkezetileg ugyanis nem tér el a környező városoktól. Jellegzetes építkezés sincs, de vannak olyan egyházi és polgári épületek, emlékművek, építészeti és kulturális értékek, amelyek összességében jellemző maglódi tükröt mutatnak. Ezek kerültek most egymás mellé.

A kiindulópont az volt, hogy a 3 jellegzetes egyházi építmény kerüljön egy-egy képre, de ezek között nincs tartalmi fontossági sorrend. Nem azért került tehát az evangélikus templom a középsőre, mert én evangélikus vagyok, hanem kompozíciós szempontok miatt: mivel torony nélküli, így a két tornyos épület mintegy közrefogja. Mellé került ugyan a harangláb, de az sem az evangélikus „vonalat” erősíti, hanem ez Maglód jelképe, címerépítménye. Kompozíciós alapon dőlt el minden esetben, mi került jobbra, balra vagy középre.

 

 

Segíthet-e a „Maglódi triptichon”, egyfajta új jelkép megalkotása a helyi kötődés, identitás megerősítésében?

 

BZ: Nehéz erre válaszolni. Mindenesetre az nagyon jó irány, hogy egyre több műalkotás kerül Maglódon közterekre. Egy „vonalon” végigvezethető, hogy igenis van ennek a településnek múltja, és látható, van jövőképe is. A festménysorozatra sok olyan elem került, amely a távoli múltba visz vissza, mások viszont nem is olyan régóta díszítik a várost. Mindez biztosan erősíti a „maglódiságot”. A megbízás előtt természetesen én is ismertem valamennyi épületet, településrészt, szobrot, de soha nem gondoltam arra, hogy ez mennyire összeállítható egyfajta kollázzsá. Jó volt látni, hogy akik festés közben nézték meg a képeket, gyermeki rácsodálkozással csillant fel a szemük: „Ezt is ismerem, ezt is!” Vagy épphogy elbizonytalanodtak: „Mi is ez? Á, igen, tudom, az állomásnál az a romos épület! Az milyen szép!” Valószínűleg nem is szokott rágondolni, de ahogy felismerte, felelevenedett benne, hogy bizony az is ebbe a sorba illeszkedik. Létezik tehát egy ív, az evangélikus templomtól elindulva, a Petőfi téren és az egykori iskolaépületen át, a hagyományőrzésig, a táncosokig, a kulturális örökségen keresztül addig a felismerésig, hogy bizony jócskán vannak itt értékek. Keresztül lehet úgy száguldani Maglódon autóval 2 perc alatt, hogy alig lát az ember valami érdekeset, de meg-megállva, alaposabban szétnézve sok szépet, értékeset lehet fölfedezni.

 

 

 

Ezt látjuk mi, belülről, de látnak-e bennünket mások? Egyelőre mintha nem sokaknak jutna eszébe rólunk valami.

 

BZ: Pedig a Vermesy-fesztivál bárhol megállná a helyét. A művészeti értékek közül is kiemelhetjük evangélikus templomunknak a Kárpát-medencében párját ritkító díszítéseit. Nem kell szégyenkeznünk a környékbeli településekhez képest, teendőnk viszont mindig van és lesz. Értékeink megállják a helyüket, de meg kell ismertetni azokat másokkal is.

 

 

A cikk elkészültéhez nyújtott segítségéért köszönet jár Balázsné Durai Anikónak.

Utoljára frissítve: 2014-08-15 18:58:06

További híreink
Együtt ünneplik a Reformációt
Közösen készül az emléknapra a 2 protestáns gyülekezet.
2018-10-25 00:18:13, Hírek, MÚLTIDÉZŐ Bővebben
Élő hagyományunk nemzeti kulturális örökség
A Szellemi Kulturális Örökség Nemzeti Jegyzékén a maglódi pünkösdi evangélikus templomdíszítés.
2018-09-14 21:49:51, Hírek, MÚLTIDÉZŐ Bővebben
Hadd legyünk itthon Maglódon!
Nehéz a közösségépítés az autópályák kereszteződésében.
2018-08-22 03:00:37, Hírek, MÚLTIDÉZŐ Bővebben

Hozzászólások

Még nem érkezett be hozzászászólás! Legyen ön az első!

Hozzászólás beküldéséhez kérjük lépjen be vagy regisztráljon!
Oldal tetejére
Ezt olvasta már?
Az orvosok és az egészségügyi szakdolgozók munkáját és kórházi jelenlétét mostantól váratlanul ellenőrizhetik,...
Bővebben >>